Segítség Trilógia 1. - Segítség, egy rossz fiú a társam! ✓

27. fejezet: Elrablás

Katsuki továbbra is gyanakodva méregette a szőke hajú férfit, miközben (Név) felállt Bakugou öléből és úgy köszöntötte gyerekkori barátját. Amazt láthatóan nem feszélyezte a nyomozó kutakodó nézése, mert a lányra mosolyogva átölelte őt. Katsuki erre kissé összehúzta szemöldökeit és szúrós tekintettel nézett a Hawks nevezetű férfira.

Egyáltalán nem tetszett neki ez a pojáca, mert nem tudott rá mást mondani. Nem tetszett neki, hogy úgy viselkedett (Név)-vel, mintha nagyon jóban lennének. Nem tetszett neki, hogy ölelgeti és úgy mosolyog rá, mint egy ragadozó a zsákmányára. Egyáltalán nem tetszett neki a pasas.

Lehet, hogy ez csupán féltékenység, mert nem akart olyan férfit látni a lány közelében, akit ő nem ismert, de ugyanakkor némileg aggasztotta őt maga a férfi is. Rossz érzése volt vele kapcsolatban. Nyomozói ösztöne azt súgta neki, hogy óvakodjanak tőle, és így is fog tenni, hiszen őt még soha nem hagyta cserben az ösztöne.

- (Név). Annyira örülök, hogy végre újra látlak. Próbáltalak megkeresni, miután elhagytad a falut, de a szüleid azt mondták, nem akarod, hogy bárki tudja hol vagy - tolta el magától kissé a lányt Hawks, hogy az arcába nézhessen, de továbbra sem engedte el a derekát. Katsuki ezek láttán halkan csikorgatta a fogát, de amíg a lány nem néz rá segélykérően, addig békén hagyja. Talán.

- Ez így is volt. Nem akartam senkit se látni a faluból - sóhajtott fel.

- Na, de miért? Olyan jó barátok voltunk mi ketten. Azt hittem ,hogy a barátságunk még azután is tartani fog, hogy máshol kezdünk életet, de te eltűntél teljesen. Mi történt veled? - kérdezte a férfi és (Név) ettől kissé feszengeni kezdett. Kevesen tudtak a faluban arról, hogy mi történt vele, azért mert ő maga nem akarta, hogy megbélyegezzék őt. Ezért megkérte szüleit, hogy senkinek ne árulják el. Persze apja, a törvény őre nem igen értett ezzel egyet, mert szerinte csak így lehet megállítani az olyan erőszakoskodó féléket, ha beszél róla az ember, és ezzel megállítja, hogy mással is megtehessék, de (Név) hajthatatlan volt ezen a téren. - (Név)? Kérlek, válaszolj. Miért tűntél el a faluból? Mi vitt rá téged? Gyerünk már, ennyit csak számítottam neked, hogy elárulod miért tűntél el olyan váratlanul. Nem hagyhatod, hogy ennyire bizonytalanságban éljek. Tett veled valaki valamit, ugye? -tette fel újból Hawks furcsa éllel a hangjában a kérdéseit és erre Katsuki is felkapta már a fejét. (Név) ekkor segélykérően nézett társára és ez elég is volt, hogy lépjen.

- Elég! - mondta végül Katsuki és lassan felállva odalépett a lányhoz és derekát megragadva magához húzta. - (Név) nem akar a múltról beszélni, hogy mit miért tett, vagy hogy miért nem jelentkezett, mert senkinek semmi köze hozzá. Az, hogy nálad nem jelentkezett azt jelentette, hogy nem voltál olyan fontos része az életének, nem gondolod? Úgyhogy, megkérlek, fogd vissza kicsit magad, ha vele beszélsz.

Hawks a nyomozóra kapta fejét és első pillantásra tudta, hogy ha nem vigyáz vele, akkor nagy bajba kerülhet. A Shadow feje figyelmeztette vele kapcsolatban, hogy nagyon okos és mellesleg veszélyes férfi Bakugou nyomozó és ahogy szemébe nézett meglátta, hogy valóban igaza volt. Azokból az íriszekből értelem és magas intelligencia sugárzott, amik mellett persze szembetűnő volt az, hogy azonnal ugrik, mint egy tigris, ha veszélyt érez. Valóban vigyáznia kellett vele, hiszen nem akart lebukni. Nem tudhatta meg a férfi kicsoda ő valójában, mert akkor más is megtudja.

Kai akarja ezt a nyomozót maga mellett, bár nem tudta elképzelni, hogy mégis miért, elvégre ő csak egy kopó, aki a törvényt felügyeli. Mégis miért akarná maga mellett tudni? Ha csak nem azért, ami valamelyik nap a fülébe jutott. Azt hallotta ugyanis a szóbeszédek útján, hogy Kai mellett ott állt Katsuki Bakugou annak idején mikor még nem volt egy egész maffiahálózat a kezében. Úgy hívták őket, a Két Kaszás. Verhetetlenek voltak, soha senki nem kapta el őket. De aztán Katsuki elhagyta a bandát és Kai-t. Egyszerűen lelépett és rendőr lett belőle.