NO SONG WITHOUT YOU - ✓

𝅘𝅥𝅮 e i g h t e e n t h 𝆕

A vasárnap egyetlen pislántas alatt el is érkezik, amely azt eredményezi, hogy Mark ezen minutumokban Johnny othona felé igyekszik. Vegyes érzelmek lakoznak benne, ám a negatívak háttérbe szorulnak; hiszen tény s való, valamelyest izgul és aggódik, hogy mi lesz a találka végkimenetele, hogy vajon újabb csókban forrnak-e össze, vagy Johnny belátja, hogy hiba volt a múltkori, ám bizakodó egyelőre még a fiatalabb, szóval lendületes tempóban gyalogol, amíg meg nem érkezik a címhez, s a kaputelefonon megkeresi a szükséges nevet.

Eztán pillanatok múlnak el, míg a másik beengedi, aztán felgyalogol a megfelelő emeletre, megkeresi az ajtót, s a mellette elhelyezett csengőre tenyerel. Johnny az ajtó túlfelén csak hitetlenkedve megrázza fejét a másik sürgetésre utaló cselekedete miatt, majd amikor ajtónyitásra kerül sor, direkt végtelen nyugalommal teszi azt meg.

- Szia! Gyere csak beljebb! - köszön természetesen, amit Mark viszonoz, majd befárad a lakásba, aminek előszobájában kibújik lábbelijeiből, majdan pedig, mikor csak egymást fürkészik, Johnny beljebb is invitálja, ám nem nappalijába, mint ahogyan a kisebb tette ezt nem régen, hanem hálójába.

Nem fáradozott azzal, hogy az egész szettet kivigye, szóval a sarokba helyezett asztalon és amellett van minden, mi szükséges lehet a zene elkészítéséhez, na meg a beígért bor és két pohár is. A fa anyagú felület lapjára merőlegesen van egy tágas ablak is, amit Johnny kinyitott, s mikor Mark körbetekint, megcsapja a kinti szellő által az idősebb jellegzetes illata.

- Gondoltam, megfelel, ha itt leszünk - mondja Johnny, aki az asztalhoz tartozó székben foglal helyet, míg Mark inkább csak tanácstalanul toporog, de válasszal azért mégis szolgál közben:

- Persze, nekem tökéletes. Akkor ma valami teljesen újat kezdünk el?

- Igen. Van bor is, ahogy ígértem; biztos hozza az ihletet.

- Biztos - biccent aprót, miközben végigtekint a szobán, ami meglepő módon rendezettebb a vártnál.

- Ha nem jössz ide, nehezen kezdünk bele - löki el magát az asztaltól, hogy a gurulós szék segítségével közelebb kerülhessen Markhoz, kinek csuklóját megragadja, s olyan hirtelen húzza oldalasan ölébe, hogy a másik reagálni sem tud, csak elkerekedett szemekkel bámul Johnnyra. Ő nagyon élvezi ezt a szituációt, s erről elégedett vigyora tanuskodik.

- Nincs több széked?

- Nincs, ezzel kell beérned. Meg ne tegyél úgy, mintha nem tetszene - mondja már-már szemtelenül magabiztosan, aztán egyik kezét Mark derekára simítja, míg másikat arra használja, hogy bejelentkezzen az oldalra, ám mind a ketten pontosan jól tudják, hogy ez a találka sokkal inkább kibontakozó szerelmükről fog szólni, mintsem a zenélésről.