𝅘𝅥𝅮 f i f t h 𝆕

112 17 8
                                    

A kijelzőre Mark percekig némán bámul, miként a határtalan döbbenet bekebelezni kívánja egész valóját, és sokáig nem is engedi szabadjára, hanem csak belefeledkezteti a pillanatok múlásába és a gondolatba, miszerint szinte zenei példaképe vele együtt kíván dolgozni, sőt, egyenesen segíteni szeretne neki. Hirtelen fel sem fogja ennek valósságát, csak mustrálja a szavakat, mintha azok így eltűnnének, de nem, ez nem következik be.

A beérkezett üzenetek szüntelen vigyorognak vissza rá a képernyőről válasz után várakozva, melyet Mark szinte képtelen bepötyögni, olyan határtalan ez a sokkos állapot, mely leereszkedett rá. Egyszerűen valószerűtlennek hat az egész, olyan, mintha várná, hogy a másik mikor közli, hogy ez egy bugyuta poén, azonban erre nem kerül sor, sőt, az igazság az, hogy Johnny egyébként teljesen értetlenül áll az egészhez, lévén, hogy beszélgetőpartnere mintha hirtelenjében megnémult volna; nem tudja, mégis mi rosszat mondott, amiért nem kap választ, vagy mégis mi történhetett ezalatt a néhány minutum alatt.

De aztán Mark hirtelen kap észbe homlokon vágva magát, majd meg is embereli magát, s kapkodva kezd válaszüzenet megfogalmazásába és elküldésébe.

[ 12:11 ]

onyourm_ark
Oké, ez amúgy most
nagyon meglepett, és
nem is tudom, mit
írhatnék. Engem
boldoggá tennél ezzel,
de biztos vagyok abban,
hogy van ennél sokkal
jobb dolgod is.

johnnyjsuh
Figyelj, akkor nem
ajánlottam volna fel,
nem de?

onyourm_ark
De.. gondolom..

Csak nem tudom

Lehet, hogy
időpazarlás lennék
csak számodra

johnnyjsuh
Ne kéresd magad!!

onyourm_ark
Nem kéretem, hÉÉ

johnnyjsuh
Áh, dehogy .-.

Na, akkor mikor
érsz rá?

onyourm_ark
De biztos??

johnnyjsuh
Aha

De ha megkérdezed
még százszor, akkor
nem lesz az, hanem
némítalak, és nem
válaszolok

onyourm_ark
Jó, oké, akkor én
igazából már holnap
délután is ráérnék
amúgy

johnnyjsuh
Oké, ezt meg is
dumáltuk

Akkor holnap!

. . .

Johnny elégedett vigyorral zárja le a telefonját, majd pedig egy pólót kap magára melegítője mellé, hogy aztán az erkélyére lépjen, ahol úgy határoz, rágyújt egy szálra. Egyik kezével a korláton támaszkodik, míg másikkal ajkai közé illeszti a fehér cigarettat, miközben gondolatai úgy kavarognak a holnapi nap körül, mint a gomolygó füst, mely az ég felé száll.

NO SONG WITHOUT YOU - ✓Hikayelerin yaşadığı yer. Şimdi keşfedin