Can't Run

Chapter 12 (+18)

Zajt hallottam így futni kezdtem. Nem, nem ijedtem meg. Egyszerűen csak elegem volt. Megint. Mindenből. Mindenkiből. Hihetetlen, hogy valaki mennyire összetudja zavarni az embert. Mikor úgy tűnik minden rendben van rájössz, hogy igazából nem. Semmi sincs rendben. Soha. Az élet egy nagy zűrzavar, amit szinte lehetetlen megfejteni. Egyszer úgy érzed szárnyalsz, majd jó erősen gyomorszájba rúg és addig üt, míg a padlóra nem kerülsz. Fantasztikus.
Amióta elhagytam a házunkat folyamatosan egy mondaton kattogott az agyam. Te ezt még úgysem értheted.
-Mit? Mit nem érthetek?- üvöltöm teljes tüdőmből. Azt hiszem kezdek bekattanni. Mondjuk nem mintha eddig normális lettem volna.
-Tudod, hogy én mit nem értek? Hogy hajnal kettőkor mi az Istenért, kell üvöltened?!- szólt ki egy férfi egy ablakon. Aki mellesleg nagyon ismerős volt. De kire...ah hát persze! Már mindenhol Rockyt látom. Azt hiszem bűntudatom van. El kell neki mondanom, hogy ki is vagyok valójában. Csak így tudom megvédeni. Remélem megfogja érteni!

-Pszt!- az ablakot kavicsokkal dobálgatom, hátha meghallja. Pár percnyi próbálkozás után egy szőke frufru és egy pár álmos szempár tekint le rám.
-Lou?! Mit keresel te itt?- kérdi félkómás fejjel.
-Szerinted?!
-Megyek szólok neki. Aztán azt hiszem átmegyek Rydelhez.- rám kacsintott vagy csak pislogott? Valahogy a kettő közt.
-Louise?!
-Ah! Nem értem mi olyan meglepő egy húsz éves nőn, aki egy ablak alatt áll és kavicsokkal dobálja azt...na jó talán mégis. Szóval. Figyelj! Sajnálom, amit mondtam vagy nem mondtam. Egyszerűen csak...csak minden annyira bonyolult.- a barna hajzuhatag felvont szemmel méregetett.- Na jó én felmegyek!- ütöttem össze két kezem.
-Mi? Hogy ide? Nehogy!
-Már késő!- mondtam, s megindultam. Hirtelen eltűnt a barnaság.- Most mit csinálsz?
-Rendet! Nem fogsz ilyen rumliba feljönni!
-Jajj, de édes vagy!- hangom akaratlanul is ellágyult. Nem Louise, nem! Keménynek kell lenned! Nem zúghatsz bele jobban!- Oh! Segíts!- elég viccesen nézhettem ki, ahogy félig bent a szobában, félig pedig a hátsó felemet az utcának meresztve, kapálózok. Rocky halkan felnevetett, majd odajött és berántott. De tényleg! Akkora erővel húzott, hogy ráestem. Ott feküdtünk ketten, egymáson. Szinte mesébe illő jelenet volt. Már csak a csók hiányzik.
-Gyönyörű vagy!- végig néztem magamon. Szürke melegítő, szakadt farmer, csapzott haj. Hm. Tényleg rendkívül vonzó! Mikor felnéztem, kettőnk arcát alig pár centi választotta el.- Úgy beleharapnék az ajkaidba!
-Tedd meg! Csináld!- fűtött a vágy, ám ismételten olyan érzésem támadt, hogy valami teljesen másról beszélünk. Rocky egy pillanatig habozott, majd ajkai az enyéimen voltak. Nyelve erotikus táncot járt az enyémmel. Számról viszonylag hamar áttért a nyakamra, majd onnan a vállamra. Apró kis puszikat hintett rá. Bőröm égett az érintése alatt. Ez már biztos. Le akarok feküdni vele!
-Rocky, én...- kezdtem, de félbe szakított.
-Ne. Megértem, ha nem szeretnéd.- arcán egy halvány mosoly próbálta eltakarni csalódottságát.
-Mi? Nem!- szemöldöke újra a magasba szökött.- Ahj, olyan buta vagy!- halkan felnevettem, aztán egy hosszú szenvedélyes csókot nyomtam szájára.
-Miért?- kérdezte miután elváltunk.
-Mert imádlak.- gyönyörű barna szemei felcsillantak.
-Én is. Viszont nem kéne felkelni? Elég kemény ez a padló.- felállt, majd felsegített.- Gyere! Üljünk az ágyra.- fejével az említett tárgy felé intett. Leült én meg követtem. Vagyis az ágyig. Ott megtorpantam, mivel kezével megpaskolta az ölét. Hirtelen nem tudtam mit tegyek. Végül jó kislány módjára odaültem. Kezeimmel átkaroltam a nyakát, ő meg a derekam. Mélyen egymás szemeibe néztünk. Újra egymás ajkait faltuk. Rocky óvatosan felkapott, s az ágyra fektetett. Lehámozta rólam a szürke melegítő pulcsimat, majd az alatta levő pólót, eztán pedig a melltartóm, így egy szál farmerban feküdtem alatta. Ismét a nyakam hintette csókokkal, majd egyre lejjebb, s lejjebb haladt. Melleimnél elidőzött kicsit. Masszírozta, harapdálta őket, majd tovább haladt. Végig nyal egészen a csípőmig. Mikor elért farmeromig egy pillanatra elbizonytalanodott, majd lerántotta rólam, vele együtt a bugyimat is. Rocky bejáratomhoz tette orrát, ám bizonytalanul rám nézett.
-Biztos ezt szeretnéd?- félénken bólintottam. Nyelve finoman kényezteti csiklómat. Egy idő után betársította a középső-, s mutatóujját. Ki és be húzogatta, miközben nyelve körkörösen mozgott. Teljesen ellazultam. Egy-egy harapásnál fel-fel mordultam, majd újra átadtam magam az élveztetnek. Meglepve néztem rá mikor abbahagyta nyelvével való izgatását. Felállt, az éjjeli szekrényhez lépett, majd kivett egy csomag óvszert. Visszajött hozzám, letolta a nadrágját, utána a bokszerét, majd a pólójától is megszabadult, s felhúzta a gumit méretes farkára. Mit ne mondjak, egy kicsit megrettentem a méretétől. Fölém mászott, s csókolgatni kezdett, közben pedig belém helyezte magát, mire akaratom ellenére is felszisszentem.
-Shh! Nyugi!- csitítgatott.- Most mozogni fogok.- fejemmel egy aprót biccentettem jelezvén, hogy kezdheti. Kínzó lassúsággal kezdte mozgatni csípőjét. Fáj. Rettentően. Valószínűleg észrevette, hogy még nem élvezem, mert abbahagyta mozgását.
-Tudod, nem muszáj ezt csinálnunk. Ráhagyjuk?
-Ne! Jól vagyok.- mondtam megtörten. Újból megindul. Finoman mozog előre, s hátra. Az eddigi fájdalom kezd gyönyörré alakulni. Nyögdécselek, s vonaglok alatta. Rocky fokozatosan gyorsít, én meg fokozatosan közelebb kerülök a csúcshoz. Felkönyöklök. Látni szeretném, hogy mit csinál. Nem, mintha nem lenne egyértelmű. Annyira édes. Haja csapzott, arca és teste izzadt. Késztetést éreztem arra, hogy ajkaimat az övéinek tapasszam. Hallgattam a belsőhangjaimra. Ráharaptam alsó ajkára mire felnyögött.
-Így játszunk?- kérdezte két csók között, s egy irgalmatlan nagyot döfött, minek következtében hangosan elmentem. Kezét a számra tette.
-Shh! A többiek alszanak.- szidott meg. Pár lökéssel később ő is elélvezett. Döfött még néhány levezetőt, majd kihúzódott belőlem.
-Isteni vagy!- mondta a hajamba. Belepuszilt, majd azt követően mellém feküdt. Még mindig remegek. Mellkasára feküdtem, ő átkarolt és magunkra húzta a takarót. Lehunytam a szemeimet, majd nem sokkal később álomba merültem.