Eltiporva, megalázva, elfeledve. A 3 félelmem. Pedig nem igazán tettem semmit. Ha az ember egy kicsit is más akkor biztos, hogy milyen tűzbe való. Ez a 21. század. Itt mindenki tapos, üt, hátrahagy és még csak hátra se néz. Talán nekem is ezt kéne tennem és talán én lehetnék az, akire mindenki felnéz. Az, akiről mindenki beszél. Az, akinek senki sem áll az útjában. Most már csak egy kérdés kering fejemben. 'Miért ne tennéd meg?'. Hogy miért? Mert nem tudnám.Hiába, akárhányszor próbálkoztam soha sem sikerült. Túl nagy a bűntudatom. De talán egy nap, majd sikerül eljutnom arra szintre. Nem, nem ma és nem is holnap, de majd egyszer. Addig is élem jelentéktelen életem, ugyanis nem tudok elfutni. Egyszóval ez lennék én. Vagyis nem egészen. Mivel nem igazán tartozom az emberek sorába. Tudni akarod, hogy mi vagyok? Biztos? Akkor hát sok sikert!
YOU ARE READING
Can't Run
Fanfiction-Ez egy R5 fanfiction. Ez a 2. blogom, szóval nem igazán vagyok profi. Kérem nézzétek el. Köszönöm! ♥- Lou egy nem mindennapi lány. 19 éves korára sikerült egyetlen barátot összeszednie. 19 évnyi bántás, sérelem és más egyéb eléggé megtette a magáét...