Can't Run

Chapter 9

-Szerinted?- zökkentett ki gondolkodásomból Rydel.
-Mi?- kérdeztem zavartan.
-Hol jársz te? Azt kérdeztem van-e kedved átjönni vagy elmenni valamerre...nos?
-Öhm...Chriss?- néztem barátnőmre.
-Felőlem!
-Szeretem mikor ilyen határozottak az emberek.- mondta Delly nevetve.- De, ha már ti nem vagytok képesek dönteni akkor, majd én!- ezt befejezve felállt, s az ajtó felé igyekezett. Mi csak néztük.- Ajj jesszusom! Gyertek már!- nagy nehezen feltápászkodtunk, s immáron mindannyian megindultunk kifelé. Miközben mentünk Rocky a fülembe suttogott
-Azt hiszem tudom, hogy mire gondoltál!- vigyorgott.
-Dehogy tudod!- nevettem fel kínomban.
-De-de. Viszont úgy emlékszem azt mondtad, nem fogsz egy hét múlva a nyakamba ugrani...ehhez képest egy óra is alig telt el.
-Kimondta, hogy a nyakadba ugrottam?- néztem szemeibe.

-Senki. De akartál.-mosolygott.

-Olyan egy...- kezdtem, de Rydel félbeszakított.

-Már nem azért, de örülnék, ha haladnátok.

-Mi? Ja. Bocsi. Hé!- Rockyval teljesen egyszerre beszéltünk, ami nevetésre késztetett.

-Most miért jöttünk haza?- kérdezte barna haj.

-A többiekért.- felelt Riker.

-És átöltözni! Így nem mehetünk buliba!- rángatott ki Delly a kocsiból minket. A szobájába, amolyan tipikus lány szoba. Minden csupa pink és helló kitty és...és hűű! Rydel szekrényéből választottunk ruhát és cipőt. Ezek után jött a haj és a smink. Szerény másfél óra alatt elkészültünk és beszálltunk a kocsikba. Furcsa módon most nem a lányokra, hanem a fiúkra kellett várni.

-Ahj, hol vannak Rikerék?- kérdezte Chrissy Rockytól, aki pont abban a pillanatban ült be a kocsiba.

-Nem soká jönnek.

Pár perc múlva az előbb említett személy három másikkal az oldalán jött ki. Rydel mikor meglátta őket, kipattant a kocsiból, odafutott Ellingtonhoz, megölelte, majd ők ketten plusz Ryland és Rik beszálltak egy másik kocsiba. Ross felénk közeledett, így gondoltam szólok Chrissynek.

-Hé! Pszt! Chrissy!- hiába. Még akkor se vett észre mikor majdnem izomból karon vágtam.

-Szerintem nem fog észre venni.

-Nem baj!- mondtam, majd fejbe vágtam.

-Áú! Mi van?- fordult végre hátra a nőszemély. Ross felé biccentettem, persze pont akkor szállt be.- Ne máár!- sipákolt Chrissy. Mondjuk egy kicsit erőltetettnek tűnt. De az is lehet, hogy csak én vagyok bolond.

-Hidd el én sem örülök! De ezt a fél órát ki kell bírnod. Vagy különben gyalog mész.- barátnőm elbizonytalanodott. Hogy honnan tudom? Onnan, hogy hátra fordult segítség ért. Én határozottan megráztam a fejem, mire kinyitotta száját, de inkább visszacsukta. Jobb is. Nem akarok veszekedni. Főleg nem fél órán keresztül. Az út kellemesen telt. 30 percből csupán 20 telt néma csendben. A maradék tízből is három veszekedés volt. De már ez is több, mint, amennyire számítottam. Ross egy hatalmas szórakozó hely előtt parkolt le. Cirka tizennyolc perc sorban állás után, végre beengedtek. Már nagyban folyt a buli mikor odaértünk.

-Jöttök táncolni?- kérdezte Delly. Vagy valami olyasmit. A dübörgő zenétől alig tudtam kivenni mit is szeretne. Megindultunk a tánc parkettre, ám kettő csípőmre helyezett kéz visszarántott.

-Kérsz inni?- kérdezte az illető.

-Hmm...most leakarsz itatni?- kérdeztem nevetve.

-Olyannak ismersz?- csak, amolyan 'ezt te se gondoltad komolyan' fejet vágtam.- Ez nem volt szép! Most emiatt iszol velem valamit.- na jó. Egy ital még belefér aztán megyek táncolni. Végül is kitudna nemet mondani egy ilyen gyönyörű szempárnak? Szerintem is. Miután felhörpintettük az italt, Rocky a tánctérre húzott. Eléggé elvoltunk. Főleg a tizedik szesz után. Olyat játszottunk, hogy minden egyes alkalommal mikor találkoztunk egy ismerőssel, meghívtuk egymást valami piára, így hát elég jó lett a hangulat. Éppen Dellyvel és Chrissyvel beszélgettem- már amennyit értettünk egymás szavaiból-, mikor három srác közeledett felénk. Az egyik megfogta a seggem. De, ahogy észre vettem nem csak az enyémet. Rydel azonnal megpofozta a srácot. Én teljesen lefagytam. De lehet, hogy azért, mert kezdtem részegedni. Arra eszmélek fel, hogy hirtelen ott termett Ell, aki kapásból bevert a csávónak. Ezt persze a többiek se hagyhatták figyelmen kívül, így ők is beszálltak. Mindennek az lett a vége, hogy mindannyiunkat kidobtak, pedig igazán maradtam volna. Mikor azt hittem, hogy vége a verekedésnek tévedtem. Épphogy kint folytatódott.

-Most mit csináljunk?- kérdezte Chrissy hisztérikusan.

-Nem tudom!- mondtuk a szőkeséggel egyszerre.- Részegen elég nehéz gondolkozni.- tettem hozzá.

-Jól vagy?- kérdeztem mikor vége lett ennek az egésznek. Mondjuk ez egy meglehetősen hülye kérdés. A szája fel volt dagadva és, ha jól láttam még monoklija is volt.

-Jól.-felelte.Részegségem miatt, hirtelen felindulásból megöleltem. Igen, erre fogom.-Ezt...
-Shh! Ne rontsd el!-nevettem el magam. Nem tudom meddig állhattunk úgy, azt viszont tudom, hogy rendkívül élveztem. Főleg mikor belepuszilt a hajamba.- Hülye vagyok vagy tényleg nem vagyok már részeg?
-Hülye vagy, de nem tudom mit érzel.
-Tudod mit érzek?
-Nem. Mit?- kérdezte tágra szemekkel.
-Ezt.- mondtam, majd megcsókoltam. Nem tudom miért, de úgy éreztem, hogy meg kell tennem. Hosszasan 'harcoltak' egymással nyelveink. Kapkodva vettem a levegőt mire a szánk elvált.
-Hű!- mondta ragyogó szemekkel.
-Nem vagyunk együtt! Ne örülj!
-Persze.- mondta játékosan, majd felnézett.

Ennek köszönhetőn átláttam válla felett és, amit láttam nem éppen volt a legjobb. Miért? Miért találnak meg mindig? Nem akarom többé ezt!