Korlátok Nélkül || Lando Norris

||his ring||

Miután aláírtam a papírt még ültem a hallban elhelyezett fotelekben és gondolkodtam.Fel nem tudom fogni hogy mi történt egy hét alatt.Lett egy biztos helyem a W Seriesben.Szereztem új barátokat.Összevesztem a bátyámmal aki miatt ez az egész történt.És ez csak hét nap.Egy egész nyár itt van még előttem.Lehet túl sokat maradtam kint mert arra eszméltem fel hogy valaki előttem lóbálja a kezét,

-Hahó!Föld hívja Lizt!

-Te miért vagy itt?

-Már egy fél órája kint vagy.-ül le a brit srác a mellettem levő fotelbe.

-Épp indulni akartam.-toltam fel magam a fotelből.A tettemet Lando is követte,de én akkora lendülettel álltam fel hogy a jobb bokám nem volt rá felkészülve így felmondta a szolgálatot és seggre estem.-Hát ez nem is én lennék!

-Gyere!-nyújt kezet,gondolom azért hogy fel segítsen.A kezem a kezébe helyeztem és megéreztem valam hideget.Egy gyűrű.Egy kibaszott fekete gyűrű!A gyűrűk a gyengéim.Ha egy fiú gyűrűt visel 100-szor vonzóbbá teszi.Szerintem.Ahogy abba hagytam a gyűrűn való gondolkodást rájöttem hogy milyen közel is vagyunk egymáshoz.És egy szemkontaktus is kialakult köztünk.Amit én szakítottam meg.Megint.Valószínűleg bele is pirultam ebbe a helyzetbe.Elnéztem  a válla fölött és észre vettem egy tükröt.

-Ez a tükör mindig is itt volt?-indultam el felé,majd ahogy  oda értam elszörnyülködtem a látványtól.-Jézusom!Így néztm ki egész este?Hm..Az alakom az most is bomba.-remélem érti a vicceimet.

-Most nem azért,-lép oda mellém.-de ha az bomba.Akkor ez mi?-mutat végig magán.Akkor érti a vicceimet.-Mint egy olasz maffia vezér.

-Azok általábam öregek,de nem baj már csak egy pár év és Lando bácsi leszel a gyerekeknek.-veregettem meg a vállát.

-Haha nagyon vicces kedvében valaki!

-Hát na.De menj mert mindenki rád vár!

-És te?

-Felfrissítem az insta feedem.-mondtam nevetve.-Ami nálam nagy szó mert soha se szoktam.

-És velem nem csinász képet? -kérdezi tetetett szomorúsággal.

-Én egy képen Lando Norrissal?-kezdek hangosan gondolkodni.

-A barátnődnek tudnál képet küldeni.

-Akkor nem felejtetted el?-kérdezem kínosan.

-Lehetetlen elfelejetni.

-Hát felőlem legyen.-adtam be a derekam.Igazából nem az a beállított mosolygós képek lettek,hanem az ilyen tényleg igazi barátos képek.Amiket büszkén rak ki az ember bárhova.

-Én elmegyek megigazítom magam,egy pár perc és ott leszek én is.

Nos az a pár perc egy negyed óra lett,mert a tükörnél elidőztem tíz percet a képekkel.Mire megtalálam az igazi szöget,elbizonytalanodtam benne hogy biztos akarom én ezt.Igen,akarom.Maximum ha megbánom akkor leszedem és kész.

•••

-Végre itt vagy.-sóhajt fel megkönnyebbülten Lando miután leültem az asztalhoz.

-Miről maradtam le?

-Arról kérdezgettek hogy hol vagy már,de szerintem Zak most készül bejelenteni a csodás hírt.-pillant az említett felé aki épp most áll fel az asztaltársaságától.

-Jesszusom..-csak ennyit tudtam kinyögni és máris kezdtem keresni a kezemen a hajgumimat amit stresszhelyzetben szoktam piszkálgatni,de nem volt rajtam.Direkt nem vettem fel.Se gyűrű,se nyaklánc.Ez csodás.