Korlátok Nélkül || Lando Norris

|| hungaroring day 1 ||

Július 29.
Péntek

7:30

Reggel az ébresztőm unalmas hangjára keltem. A szabadedzés 11-kor kezdődik, tehát 10-re ki kell érnünk a pályára. Adok magamnak egy fél órát telefonozni. Első dolgom az volt,hogy írtam Landonak.

Lizzie:
Jó reggelt❤️

Lando:
Szép reggelt Hercegnő❤️
9:15-re legyél kész , majd megyek érted

Az időjárás felhőtlen volt ma,de én ettől függetlenül egy hosszú farmert és egy nyitott hátú kék felsőt vettem fel.

Lando pontban 9:15-kor kopogtatott az ajtómon,egyből kinyitottam. Zöld szemeivel végigmért majd mosolyogva húzott magához egy reggeli csókra.
Végig sétáltunk a hotelen, a hallban becsatlakozott hozzánk Daniel is. Kilépve nagy tömeg fogadott minket, a fiúk megálltak pár képet csinálni a rajongókkal. Én úgy döntöttem,hogy beszállok a kocsiba inkább.
Már szállok is be, amikor valami neki csapódik a hátamnak. Megfordulok , felveszem a földről és majd a kocsiban szemügyre veszem. Egy wc papír guriga ,amire filctollal van írva egy mondat: Isten adja,hogy úgy végezd mint keresztapád

Auch. Ha tudnám,hogy miért kaptam az igazán jól esne. Pár szó de igazán mély sebeket hozott most fel. Pár percig még bámulom a szavakat, addig hogy Lando meg Daniel is helyet foglal a kocsiban.

- Mi van nálad Liz? - kérdezi Daniel nevetve, majd kikapja a kezemből a gurigát. Mosolya elhalványul amint elolvasta a mondatot rajta. - Mi a fasz..

- Na mutassátok már nekem is! - kéri Lando. Elveszi Danieltől, kellett pár másodperc míg feldolgozta. - Lizzie..

Tudom, hogy most magához húzni szíve szerint és nekem is perpillanat minden vágyam ez lenne,de nem tehetjük meg, hisz Daniel itt ül mellettünk és a sofőr is itt van.

- Ne is foglalkozz vele! Rosszakarók mindig is voltak,vannak és lesznek. - próbál kicsit nyugtatni Daniel. Egy támogató mosolyt próbálok küldeni felé. Már épp kezdenék belemélyedni a gondolataimba,amikor megrezzen a telefonom.

Lando:
Kicsi
Próbálj meg megnyugodni a kedvemért, gondolj valami másra, gondolj ránk, tudod hogy most addig tartanálak magamhoz ameddig csak tudnálak, de nem tudlak, odaértünk a pályára egyből megyünk a pihenőszobámba, addig leszek ott veled amíg szeretnéd, itt leszek neked❤️

Amint elolvastam az üzenetet próbáltam óvatosan felé pillantani. Zöld szemei az én barnáimat keresték. Egy pillanat volt az egész ,de mintha ezer szó lett volna

<<<

Megérkeztünk a pályára. Landoval egyből a motorhome felé vettük az irányt. Nem köszöntem senkinek, testvéreimnek se szóltam hogy megjöttem. Beléptünk a pihenő szobába, Lando kulcsra zárta az ajtót, én addig leültem az fotelbe. Arcomat a tenyereim közé temettem , próbáltam nem elsírni magam.

- Liz.. - Lando suttogja nevemet, majd átszeli s távolságot köztünk és letérdel elém. - Nézz rám kérlek..

Nagy nehezen felemeltem a fejemet és az aggódó tekintetével találtam magam szembe. Felhúzott a fotelből, egyik karja szorosan a derekam köré fonódik, másikkal a tarkómnál fogva húz közelebb magához. Egy 5 percig biztos így álltunk. Megnyugtatott, már sírni se kellett. Jó de, egy picit.

- Danielnek igaza volt a kocsiban. - tol el magától annyira, hogy a szemembe tudjon nézni. - A világ tele van rosszakarókkal Liz. De nem lehet foglalkozni velük. Nem foglalkozhatsz velük. Mert Te több vagy tőlük. Egy pillanatig se foglalkozz velük, nem érdemlik meg a figyelmed. Nem érdemlik meg,hogy tudomást vegyél róluk,hogy hatással legyenek rád. Lizzie te a csillagos eget érdemled az összes univerzummal benne és én ezt most itt megígérem neked,hogy mindet megkapod.. - két keze közé veszi az arcom és így folytatja. - A francokat! Megígérem,hogy mindet elérjük együtt. Te és én. A világ ellen. És mindenki ellen.