Legütősebb páros

12.rész

Másnap reggel elindulok tovább, de útközben egy kirakat tévéjén megpillantom Al-t, és Asmodeust. A híradó megy éppen. Közelebb lépek, hogy meghallgassam, hogy miről van szó, bár Al tegnapi elrohanása után sejtem, hogy mi lehet.

„Újabb háború tört ki két overlord közt. De ezúttal nem földért, hanem egy nőért dúlnak a harcok. Állítások és hallottak alapján a nő földi létük alatt Alastor felesése, majd miután meghalt, Asmodeus rabszolgája, majd felesége lett, ahonnan hosszú évek után elszökött, majd megkereste eredeti férjét. A nővel való együtt létből egyikőjük sem akar engedni, és ezért tört ki a háború. Egyre kíváncsibb vagyok, ki nyer...."

-Milyen... Gyerekes... -Csettintek egyet, és visszamegyek a hotelvbe. A többiek a bárban a híradót nézik.

-Meg kéne őket akadályozni... -Nézi elszörnyedve a híradóban levetített felvételeket Charlie.

-Hagyd. Úgy seb tudnánk mit tenni két overlordról van szó... -Mondja Vaggie. -Fölösleges és halálos ítélet.

-Akkor?

-Megvárjuk a végkifejletet. Úgy sem láttam még így harcolni Epert. -Dől hátra a székében Angel.

-Igazuk van. Hülyeség lenne odamennetek. -Mondom és leülök a pulthoz.

-De téged nem érdekel, hogy Al akár meg is halhat? -Kérdezi Charlie.

-Nem.

-Nem érdekel?

-Nem. Amúgy... Ha most oda mennék, Al engem is megölne... -Hajtom le a fejem. -Meg az őt ért sértés miatt akarja megölni azt a férget. Semmi esélye Asmodeusnak...

-Ennyire „szereted", hogy végig néznéd, ahogy megölik? -Kérdezi Charlie. -Hisz érted is harcol!

-Nem. Kitagadott. -Kortyokok bele az azóta kikapott italomba.

-Mivan? -Néznek értetlenkedve.

-Igen. Elmondtam neki mindent, és tegnap délután azt mondta, hogy soha többet ne kerüljek a szeme elé.

-De ez nem igazság. Te nem tehetsz róla! -Mondja Angel.

-Igen nekünk ezt nem mondta. -Néz rám meglepetten Charlie is.

-De ő egy overlord. Neki tekintélyt kell parancsolnia. Hogy néznének rá, ha szó nélkül hagyta volna ezt? Én most az ő, és a világ szemében egy semmire kellő szajha vagyok, aki képes volt elhagyni Al-t.

Már pár órája beszélgetünk. A harcokban nem lettek különösebb fejlemények, így mindenféle más dolgokról kezdtünk el beszélgetni.

-Tényleg! Most, hogy nincs itt! Hogyan halt meg Eper? -Vesz elő egy új témát Angel.

-Ne légy már ennyire tapintatlan! -Néz rá szúrósan Vaggie.

-Nem mondta el? -Lepődök meg.

-Nem. Mindig azt gondoltuk, hogy valami csúfos véget ért odaát, és ezért nem mondja el senkinek.

-Vadászbalesetben halt meg.

-Jobban kifejtve? -Kérdezi türelmetlenül Angel.

-Mint minden ősszel, ismerkedésünktől addig a napig, elmentünk a nagybátyám vadaszházába, egy hétvégén át tartó vadászatra. Ez amolyan családi hagyomány volt. Indulás előtti nap nem voltam jól, de nem szoltam, hogy hogy ne rontsam el Al kedvét, hisz szeretett a családommal lenni...

-Nem csak azért, mert a családod voltak?

-Nem. Ha így lett volna, megmondta volna... De vissza a történtekhez. Miután megérkeztünk, lementek a köszönések, meg minden, mindenki készült a vadaszatra, ahogy mi is. Másnap Al és a többi férfi már korán indultak, de korábban, dél körül vissza is értek... De Al... Addigra már nem élt... Az egyik fegyver elsült, és pont Al-t találta el a golyó... -A végére már bekönnyeztem.

-Bocs, ha rossz emlékeket hoztunk elő. -Simítja végig bíztatóan a hátamat Charlie.

-Nem baj, csak ezt még így senkinek nem mondtam el, és eléggé... rossz érzés... De már semmi jelentősége.

-És, te utána meddig éltél?

-Negyvenhat kínkeserves évig.

-És te hogy haltál meg?

-Villanyosszék. -Mondom egyszerűen.

-Mi? Kivégeztek? És miért?

-Nos elég sok embert öltem meg... Kicsit megőrített a sehova tartozás. Aztán egyik nap az áldozatom úgy tett mint ha már halott lenne. Levettem a kezem a szájáról, hogy megbizonyosodjak róla, hogy tényleg az-e, de ekkor felsikított, és balszerencsemre arra járt néhány zsaru, így észrevettek és letartóztattak.

-És úgy megközelítőleg mennyit?

-A bíróság négyszázötvenhárom ember meggyilkolásával gyanusított, de nem vagyok benne biztos, mert ötven után nem számoltam. Amikor kijelentettem ezt, mindenki olyan furcsa arcot vágott... Nem is értem miért. XD

Ez után egy kisebb csönd telepedik közénk, de ekkor a híradó kimentett.

„Újabb fejlemények! A szívtipró overlordok harcába még valaki beszállt! Asmodeus egyik kiváló katonája. Ereje a leg kiválóbb overlordokéval vetekedik. Nem is értem miért nyalja egy hozzá képest senki seggét..."

-Ez nem jó... Al szinte egy szinten van Asmodeussal. Nem sokkal erősebb nála... -Nézi a képernyőt aggódva Charlie. Most már én is kicsit aggódok. Al már eléggé el van fáradva...

-Ez így nem jó...- Amit elrontottam, most helyre is kell tennem. Állok fel, és egy csettintéssel ott termek a harctéren. Al már a földre került, és elég rosszul néz ki.

-Á! A főnyereményem! Már is megkapom? De kedves! -Neveti el magát és mögém áll.

-Undorító vagy... -Forgatom meg a szemem.

-Mit mondtál? -Ad egy pofont. -Hogy merészelsz így beszélni velem?

-Így! -Nézek rá egy vigyor kíséretében. -Fel emelem a kezem és megpöckölöm „Kicsit" a homlokát, mire a feje szétloccsan, és a testétől külön pályára áll.

Talán kicsit mégis erős volt, nem kellett volna bevetnem a legerősebb taszító mágiám, amit ismerek... Mivel rengeteg energiát vittem bele, ezért lihegve állok a szétszakadt teste elött. Hála égnek Al már eléggé elfárasztotta, különben ez a támadás egy karcolást sem ejtett volna rajta.

A Katonája, aki eddig Al-t püfölte rám kapja a tekintetét, majd a halott gazdájára.

-MIT TETTÉL?! HOGY VOLT MERSZED?! -Üvölt rám.

-Megöltem. Talán baj?

-Bolond nőszemély! -Vágna képen, de helyettem a falat találja el. Emiatt túl nagy por keletkezik, és nem lát tőle.

Nem várom meg, míg újra támad, vagy leül a pór, a szétszóródott törmelékekből egy bábot készítek, és azzal támadok neki. Nem vagyok nála erősebb, viszont az ész az én oldalamon áll.

Órák telnek el, miközben egyre több bábuval próbálom lefárasztani. Mivel minden csapásába az összes erejét belevitte, ezért hamar sikerült is. Mikor már látom, hogy teljesen elfáradt, és én is kezdek már, egy csettintéssel előtte termek, és egy bábút előhívva irányítani kezdem.

-Te ribanc! Mit teszel velem? -Kérdezi mielőtt teljesen átveszem felette az irányítást. Mikor már teljesen irányítom, egy csettintéssel porrá zúzom. Miután fújok egyet, elindulok Al irányába.

-Jól vagy? -Hajolok le hozzá. Mivel eszméletlen, ezért egy utolsó csókot lehelek az ajkaira, majd egy csettintéssel visszamegyek az előző esti hotelbe a cuccaimért.

Indulnék is tovább, de még bekapcsolom a tvt, hogy megnézzem a fejleményeket.

"-Na ez asztán nem semmi volt! Nem számítottam rá, hogy a két erős overlord harcának így lesz vége.

-Igazad van. Szerintem senki nem gondolta volna, hogy ebben a nőben ennyi erő lakozik.

-És láttad azt a tekintetet, ahogy ölt? Azt hiszem szerelmes vagyok!

-Kár, hogy a rádiódémonnal és ahogy elnézem vele is meg kéne küzdened érte.

-De most nézzük tovább, hogy mik történnek a nagyvilágban."