Kezdés - 2020.04.15.
Egyenlőre befejezés - 2020.12.22.
Folytatás - 2021.08.15.
Befejezés - 2021.11.07.
Csúnya beszéd előfordulhat benne.
Ez inkább egy Damian Wayne fanfiction lesz, de a többi Dc hős is fel fog tűnni.
Nem követi a képregényeket. És...
Damian miután rendbe szedte magát és pizsamát vett fel. A Réka szobája előtt állt meg. Azon gondolkodtot, hogy kopogjon vagy inkább ne.
- Most muszáj, hogy legyen vele valaki. Amit most átélt nem lehet olyan könnyen kiheverni.
Végül kopogott. Először semmit nem hallottam. Másodjára viszont hallot egy gyenge hangot.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
Éppen azon gondolkodtam, hogy ma már biztos nem fogok aludni. Mikor hirtelen kopogást hallottam. Vajon ki lehet az?
- Gyere.
Semmi nem történt majd megint kopogott. Lehet nem halotta az előbbi válaszom.
- Ki vagy?
- Damian. Réka bejöhetek?
- Jól vagyok. Nincs bajom. Nyugodtan mehetsz a szobádba.
- Nem megyek el az ajtódból még be nem engedsz.
Ezt kinézem belőle. Jobb ha inkább engedek neki.
- Jól van gyere. Nincs kulcsra zárva.
Majd kinyílt az ajtóm gondolom Damian is belépet a szobámba. Csak annyit éreztem, hogy az ágy besüpedt mögöttem.
- Tényleg jól vagy. - mondta gúnyosan.
- Minek vitatkozzak veled ha tudom, hogy igazad van?
- Jogos.
Majd a vállamra tette a kezét és maga felé fordított az ágyon ült. Azok a zöld szemek a lelkemig láttak. Én is felültem vele szembe.
- Annyira balszerencsés vagyok. - suttogtam halkan. - Bajba sodorok mindenkit magam körül. Lehet el kellene tűnnöm innen.
- Ez hülyeség. Nem vagy balszerencsés. A mai nem a te hibád volt. Jó ember vagy.
- Nem így érzem. - mondtam halkan.
- Hülye vagy. Megártott neked Grayson hülyesége.
- Ez nem igaz.
- Tudom.
Majd magához ölelt. Kijött az eddig titokban tartott tizennyolc év fájdalma. Damian mellkasába zokogtam ő pedig erősebben ölelt magához.
- Sírj nyugodtan. Én itt leszek veled.
- Nem érdemlem meg.
- De igen. Nem szoktam hazudni.
- Tudom.
Jobban a mellkasába bújtam. Úgy látszik nem zavarja. Nem. Hittem volna, hogy ilyen is tud lenni Damian Wayne.
- Azt hittem nem szereted az ilyen gesztusoka.
- Van akitől elviselem.
Majd az ágyra dőlt. Így a mellkasán találtam magamat. Óvatosan felnéztem rá. Ő csak mosolygot. Nem tudom, hogy mivel érdemeltem ezt a figyelmet ki tőle. De örülök neki.
