20.rész

243 18 1
                                    

Ugyanúgy teltek a napok, mint eddig, Bokán lógott Ági, a fiúk ugyanúgy viselkedtek csak most hogy megtudták hogy jövőhéten nem lesznek otthon a szüleik nem hagyták békén és néha Ernőéket figyelte a távolból. Majd elérkezett a várva várt nap. A szüleik elmentek otthonról és mire mind a két fiú otthon volt.

Nemecsek:*csendben belépett a házba és egyből indult is a hűtőhöz mintsem szokásból az emeletre,nagyon éhes volt*

Boka:*csendben becsukta az ajtót és ledobta a holmiát a földre majd a kanapéhoz ment, bekapcsolta a tv-t. Ez kellett neki, zajok nélkül tévézni.*

Nemecsek:*csendben nézte a tv-t a távolból, mintha nem mert volna Bokához közeledni*

Boka:*így voltak pár percig majd Boka erőt vett magán*
  - Miért nem ülsz le?

Nemecsek:*pislogott, szaporán majd a kajával a kezében leült a kis kanapéra baloldalt és onnan nézte a tv-t úgy mintha csak az élete múlna rajta*
Azt hittem szeretnél egyedül lenni..

Boka: Úgy volt,de aztán rájöttem hogy nem lenne jó egyedül nézni a tévét.

Nemecsek:*bolintott válaszul*

Boka:*vett egy mély levegőt, majd hozzá tette* És ti hova mentek a sulival kirándulni?

Nemecsek:*egyből felcsillantak a szemei mintha elfelejtette volna mi történt a múltban* Mi elmegyünk a Visegrádi várba és utána az állatkertbe!
*mesélte izgatottan*
  - És ti hova?
 
Boka:*újra melegséget érzett a gyomrában, de jó félét ahogy Ernőre nézett,aki csillogó szemmel nézett vissza rá mint aki inné minden kiejtett szavát*
-Mi szerintem a szabadsághegyhez megyünk majd a történelmi múzeumba.
*próbálta nem Ernőt figyelni folyton aki,most hirtelen mellette termett a kanapén, a szíve nagyot koppant*

Nemecsek:Biztos nagyon izgalmasak lehetnek! Sose voltam egyikben sem! *mondta mosolyogva*

Boka:*az említésre eszébe jutott hogy Nemecsek árvaházban nőt fel. Így kb nem tud sok dologról. És mintha villám csapás érte volna..nem tud sok dolgokról...így talán...arról sem amit Ágival töltött? Vagy a kinti csókról? Vagy hogy mit jelent a randi? Ah,Ernő azért ennyire nem lehet elszigetelt a XXI.században..vagy...?, inkább más felé terelte a szót*
  - Gondolom várod.
*Ernő persze gyorsan bólogatott mosolyogva*
  - Az a lány...az osztályodból,mióta ismered?

Nemecsek:Már az első nap óta, odajött hozzám, amikor én csendben a sarokba ültem. És így összebarátkoztunk.

Boka:*csendben bólintott a válaszra, majd nyugodt hangon kérdezte de belül érezte ahogy a tüdeje vadul tiltakozik a fájdalmas szó hallatára amit neki okoz, az isten tudja miért*
na és...mivan a szombati randidal?

Nemecsek:*kérdően ránézett* randi? Az mi?

Boka:*Olyan gyorsan fordult szembe Ernővel hogy kissé recsegett a nyaka, hitetlenkedve pislogot, majd felhúzzta a szemöldökét, ez volt Boka első olyan emeberi reakciója Ernőre hogy a fiú kissé megijedt*
  - Te nem tudod hogy mi az a randi?

Nemecsek:*lesütötte a szemét kínjában és inkább összehúzta magát* Nem..*hallani lehetett a zavar a hangjában*

Boka:*Erre a szíve hevesebben verni kezdett, és csak Ernőt nézte aki elkezdte a nadrágja szárából kilógó szövet darabot piszkálni,*
-Tudod...a randi az egy olyan dolog, amire két ember megy el,akik szeretik vagy vonzódnak egymáshoz és megakarják ismerni a másikat.
*Hangzott a válasz, most úgy érezte magát mint amikor a haverjainak kell valamit elmagyaráznia, mert néha sík hülyék voltak, de ez most más volt..Nemecsek aranyos volt,tudakolta el magában*

Nemecsek:*nem nézett fel rá hanem inkább a plazma tévét nézte amiben éppen két ember világító pálcákkal harcoltak egymás ellen,az egyiken szemüveg volt, a másiknak nem volt orra...érdekes film gondolta magában, majd visszatért Bokához.*
-Értem.

ℰℊ𝓎 𝓯𝓲𝓾́ Where stories live. Discover now