Ugyanúgy teltek a napok, mint eddig, Bokán lógott Ági, a fiúk ugyanúgy viselkedtek csak most hogy megtudták hogy jövőhéten nem lesznek otthon a szüleik nem hagyták békén és néha Ernőéket figyelte a távolból. Majd elérkezett a várva várt nap. A szüleik elmentek otthonról és mire mind a két fiú otthon volt.
Nemecsek:*csendben belépett a házba és egyből indult is a hűtőhöz mintsem szokásból az emeletre,nagyon éhes volt*
Boka:*csendben becsukta az ajtót és ledobta a holmiát a földre majd a kanapéhoz ment, bekapcsolta a tv-t. Ez kellett neki, zajok nélkül tévézni.*
Nemecsek:*csendben nézte a tv-t a távolból, mintha nem mert volna Bokához közeledni*
Boka:*így voltak pár percig majd Boka erőt vett magán*
- Miért nem ülsz le?
Nemecsek:*pislogott, szaporán majd a kajával a kezében leült a kis kanapéra baloldalt és onnan nézte a tv-t úgy mintha csak az élete múlna rajta*
Azt hittem szeretnél egyedül lenni..Boka: Úgy volt,de aztán rájöttem hogy nem lenne jó egyedül nézni a tévét.
Nemecsek:*bolintott válaszul*
Boka:*vett egy mély levegőt, majd hozzá tette* És ti hova mentek a sulival kirándulni?
Nemecsek:*egyből felcsillantak a szemei mintha elfelejtette volna mi történt a múltban* Mi elmegyünk a Visegrádi várba és utána az állatkertbe!
*mesélte izgatottan*
- És ti hova?
Boka:*újra melegséget érzett a gyomrában, de jó félét ahogy Ernőre nézett,aki csillogó szemmel nézett vissza rá mint aki inné minden kiejtett szavát*
-Mi szerintem a szabadsághegyhez megyünk majd a történelmi múzeumba.
*próbálta nem Ernőt figyelni folyton aki,most hirtelen mellette termett a kanapén, a szíve nagyot koppant*Nemecsek:Biztos nagyon izgalmasak lehetnek! Sose voltam egyikben sem! *mondta mosolyogva*
Boka:*az említésre eszébe jutott hogy Nemecsek árvaházban nőt fel. Így kb nem tud sok dologról. És mintha villám csapás érte volna..nem tud sok dolgokról...így talán...arról sem amit Ágival töltött? Vagy a kinti csókról? Vagy hogy mit jelent a randi? Ah,Ernő azért ennyire nem lehet elszigetelt a XXI.században..vagy...?, inkább más felé terelte a szót*
- Gondolom várod.
*Ernő persze gyorsan bólogatott mosolyogva*
- Az a lány...az osztályodból,mióta ismered?Nemecsek:Már az első nap óta, odajött hozzám, amikor én csendben a sarokba ültem. És így összebarátkoztunk.
Boka:*csendben bólintott a válaszra, majd nyugodt hangon kérdezte de belül érezte ahogy a tüdeje vadul tiltakozik a fájdalmas szó hallatára amit neki okoz, az isten tudja miért*
na és...mivan a szombati randidal?Nemecsek:*kérdően ránézett* randi? Az mi?
Boka:*Olyan gyorsan fordult szembe Ernővel hogy kissé recsegett a nyaka, hitetlenkedve pislogot, majd felhúzzta a szemöldökét, ez volt Boka első olyan emeberi reakciója Ernőre hogy a fiú kissé megijedt*
- Te nem tudod hogy mi az a randi?
Nemecsek:*lesütötte a szemét kínjában és inkább összehúzta magát* Nem..*hallani lehetett a zavar a hangjában*Boka:*Erre a szíve hevesebben verni kezdett, és csak Ernőt nézte aki elkezdte a nadrágja szárából kilógó szövet darabot piszkálni,*
-Tudod...a randi az egy olyan dolog, amire két ember megy el,akik szeretik vagy vonzódnak egymáshoz és megakarják ismerni a másikat.
*Hangzott a válasz, most úgy érezte magát mint amikor a haverjainak kell valamit elmagyaráznia, mert néha sík hülyék voltak, de ez most más volt..Nemecsek aranyos volt,tudakolta el magában*Nemecsek:*nem nézett fel rá hanem inkább a plazma tévét nézte amiben éppen két ember világító pálcákkal harcoltak egymás ellen,az egyiken szemüveg volt, a másiknak nem volt orra...érdekes film gondolta magában, majd visszatért Bokához.*
-Értem.

YOU ARE READING
ℰℊ𝓎 𝓯𝓲𝓾́
FanfictionNemecsek Ernő a főhősünk árvaházban tölti tinédzser napjait, amíg egy gazdag család végre benem fogadja őt. De ekkor kezdődnek a nagyobb problémák,ugyanis akik befogadták nem mások mint a híres Boka család,a többit majd később Ez a legelső fanficem...