Boka:*csendben nézte Gerébet, majd halkan nyelt egyet, halkan válaszolt* Igen..
*tudta hogy ez hazugság, és inkább visszament a többiekhez*Geréb:*Sóhajtva ment utána, csalódottan* Legalább megpróbáltam.
Nemecsek:*a kanapén játszott Csónakossal PS4-et, nem is figyelte ahogy bejöttek, annyira koncentrált*
Csele:*érdeklődéssel figyelte* Fogadtunk, ha Csónakos legyőzi Ernőt akkor elmegyünk vele sztriptízbárba.
Ha Ernő nyer, akkor... ő mondja meg hova megyünk legközelebb ha jön velünk.Csónakos:Ezért kell nekem nyernem! És ha én nyerek mindenki jön sztriptízbárba! *mondta nagy koncentrációval*
Nemecsek:*kíváncsian* Mi az a sztriptízbár?
Csónakos:Oooh az a legjobb és legszebb hely kis papuskám! Tudod...
Boka:*magában elképzelte ahogy megfojtja Csónakost, egy nagyot köhintett hogy meghallják*
Csónakos:*vette az üzenetet és nem folytatta tovább. Inkább a játékra figyelt*
Boka, Geréb csendben nézték ahogy a két fiú harcol egymással, és hogy Ernő karaktere egy hajszállal legyőzte Csónakosét, aki csalódottan hátra feküdt a kanapén, mire Ernő vigyorgott.
Már dél is elmúlt mire Boka hívta a többieket.Boka:Gyerünk srácok! Haza kell mennünk. Holnap iskola!
*Azzal neki indult az autójának. Majd a többiek is kedv fosztottan készültek beülni mire Csele felszólalt*Csele:Várjunk, Ernő hol fog ülni?
Ezt csend fogadta, majd megszólalt az egyikük.
Feri:Szívesen ülhet az ölemben. Úgyis eleget ült már Csónakoson.
*mosolyogott a fiúra, aki elvörösödött*Nemecsek:J-jól van...*ezzel óvatosan beszállt és Feri combjaira ült aki gyengéden átkarolta őt, ez más érzés volt, mint mikor Csónakoson ült*
Boka:*már majdnem Budapesten voltak megint és csak a visszapillantót tudta nézni, és minden erejével azon volt hogy ne parancsoljon Ferire hogy engedje el Ernőt azonnal. Mert ott vége lenne, így erősen tartotta az álkapcsát félve ha megszólalna, kicsusszana a száján a bizonyos mondat. Így bekanyarodott és Feri házához ment előszőr, amit a többiek furcsáltak mert az ő lakott második helyen a legmesszebb, az élt Csónakos vezette.
Feri:*Fapofával nézte az utat és néha odahajolt Ernőhöz hogy megszagolja a fiú illatát. Milyen jó illata van, bájos,puha szívesen belehajolt volna a hajába de félt hogy megijesztené a fiút, meg persze a többiek is ott voltak. Így ellenállt a kísértésnek.*
Nemecsek:*látszott rajta a vörösség, ahogy érezte hogy Feri szorosan magához nyomja, a melegét. Nem tudott semmire sem gondolni olyan ideges lett.*
Boka:*mégérkezett Feriék házához majd megállt,halkan kifujjta a levegőt* Itt vagyunk. *szólt hátra Ferinek*
Feri:*halványan adott egy félmosolyt és előbb Ernő szállt ki, majd ő, utána Ernő szállt vissza*
Nemecsek:*magában nagyon fellélegzett hogy végre normálisan tud ülni az egész teste elgémberedett*
Boka:*Pillantgatott Ferire majd az útat nézte* Akkor a suliban találkozunk!
*ezzel elindult, és a visszapillantóban látta ahogy Feri vigyorog mint egy farkas és kacsintgat rá majd eltűnt a látóteréből.*Már mindenkit hazavitt, már csak magát és Ernőt kell hazajutattnia, Csele és Csónakos ugyanott szálltak ki, mert közös utcában laktak. Gerébet 4 utcávval feljebb már kitette. Nem szóltak egymáshoz semmit és már otthon is voltak, be is mentek a házba. A szüleik nemsokára jönnek haza, felvitték a cuccaikat a saját szobájukba.
Nemecsek:*Nagyon örült hogy végre itthon van, és nem az idegen helyen, amit igazából lassan kezdett megszokni. És hogy az utazástól újra érezte a lábait, így befeküdt az ágyába és elővette a telefonját hogy beszámoljon az eseményekről Bettinek.*
YOU ARE READING
ℰℊ𝓎 𝓯𝓲𝓾́
FanfictionNemecsek Ernő a főhősünk árvaházban tölti tinédzser napjait, amíg egy gazdag család végre benem fogadja őt. De ekkor kezdődnek a nagyobb problémák,ugyanis akik befogadták nem mások mint a híres Boka család,a többit majd később Ez a legelső fanficem...