Ernő:*Csónakosék már mentek be a házba, álmosan hátra nézett utánuk. Majd észre vette hogy Csónakos belemarkol, Csele fenekébe aki gyorsan leveszei róla a kezét és hallja ahogy elküldi a melegebb éghajlatra. Ő ott ült egyedül a majdnem kialudt tűznél és gonolataiba meredt,majd hallott egy fura hangot a fák mögül, nem tudta miaz. Menjen és szóljon a többieknek vagy inkább nézze meg maga? Inkább a másodikat válassza és elindult a fura hang irányába. Sötét volt már, nem igen látott semmit jól, és majdnem elesett de aztán megbújt egy fa és bokrok mögé és próbálta kivenni hogy mi az a lény,annyira koncentrált hogy levegőt is elfelejtett venni, majd meglátta. Annyira ledöbbent hogy majdnem megszólalt de ekkor elkapta egy nagy kéz és Befogta a száját. Ijedten adott ki egy hangot mint egy nyuszi, és ránézett ki kapta el. Majd megérezte a meleg levegőt a nyakán,aztán suttogott a fülébe. A felismeréstől, hevesebben vert a szíve annyira, hogy attól fél ott hal meg szívrohamban. Boka suttogott.
Boka:Shhh...Ernő, mit csinálsz?! Észre ne vegyenek minket. *azzal nézte az elégé nem gyerekeknek való jelentet, de azonnal megrakadta Ernő kezét és húzta vissza a házba.*
Nemecsek:*idegességében, azt se tudja mit csináljon, majd mire odaértek Boka szembe fordult vele.*
Boka:*Dühösnek látszott , a hangjában nem hallatszott de Ernő valamiért érezte hogy az*
- Veszélyes kint egyedül járkálni az erdőben! Mit mondanék anyáméknak ha bajod esne!? A hülye kis "öcsémnek" baja lett, mert az ő idegesítő módján saját maga bement az erdőbe! Amit láttál arról egy szót sem szólhatsz senkinek, világos?! *nézett le a szőkére komolyan*Nemecsek:*lehajtott fejjel bólintott,remegett,halkan hozzátette* Világos...
Boka:*még mindig fogta a csuklóját, nem akarta elengedni, olyan puha volt. De csak erőt vett magán és sikerült.*
Jolvan, akkor menj a szobádba.Nemecsek:*csendben engedelmeskedett és felment, majd átvette a ruháját, háló inget kapott Cselétől de ez is nagy volt, rá a térdéig ért, inkább felvette volna az aznapi ruháját de tiszta koszos lett. Leült az ágy szélére és csak kavarogtak a fejében mit láthatott,most már muszáj volt Bokát megkérdeznie, most is megakarta de érezte nem jó ötlet.*
Boka:*nézett Ernő után, aki felment,, mérges volt rá, ki az a hülye aki egyedül megy be éjszaka közepén az erdőbe! De mi lett volna ha tényleg elkapják?! Bele se mert gondolni..ekkor vette észre hogy ott hagyta vércukorszint mérőjét és a tűjét nagyot sóhajtott mérgében majd felment utána bekopogott,mire Ernő halkan válaszolt*
Nemecsek:*Meglátta Bokát és inkább összekuporodott az ágyon mint egy labda, nem nézett fel rá*
Boka:*olyan látvány fogadta amire nem számított így próbálta lenyugtatni magában a vért hogy bármi illetlent tegyen, így leült az ágya szélére és csak nézte a fiút. Most látta először a csupasz lábát, sima volt, és enyhén nőies is ami nagyon bejött Bokának. De ezt lekellett nyelnie, nagy levegőt vett*
- Lent felejtetted a mérődet és a tűdet...Nemecsek:Köszi...*Azzal csendben elvette tőle és várta hogy elmenjen hogy kisírja magát*

YOU ARE READING
ℰℊ𝓎 𝓯𝓲𝓾́
FanfictionNemecsek Ernő a főhősünk árvaházban tölti tinédzser napjait, amíg egy gazdag család végre benem fogadja őt. De ekkor kezdődnek a nagyobb problémák,ugyanis akik befogadták nem mások mint a híres Boka család,a többit majd később Ez a legelső fanficem...