ℰℊ𝓎 𝓯𝓲𝓾́

19.rész

Nemecsek: Nem muszáj hogy hazavigyél Boka, Betti elkisér. A mi utcánkban lakik! *ezzel faképnél hagyta Bokát és csaját, a lány jó kedvűen ment utána de köszönt*

Betti:Sziasztok! Hey Ernő várj meg!
*majd Ernő után sietett*

Boka:*halkan nézte ahogy kimennek az épületből és érezte ahogy Ági is húzza ki a friss levegőre, közben a kezét elnem ereszti,Boka csak halkan mélyen kifujjta a frusztráló levegőt a tüdejéből amit addig bent tartott amíg az a lány elnem futott tőlük Ernőhöz.
Szóval lett barátnője...ezt nem bírta, de nem akart köcsög lenni hogy elhagyja Ágit aki észre se veszi mitörtént körülötte, úgy megbabonázta János hogy Ernőék után menjen. Így elvitte a lányt az egyik bárba és haza sem jött, este kilencig mivel Ági minden erejével ott tartotta szegény Bokát, aki már fél hétkor hazamehetnékje volt. Így  felment a szóbába, de mielőtt bemenet volna csendbesen benézett Ernő szobájába és nézte pár csendes percig ahogy alszik...majd halkan bement a szobájába lefeküdni. Nem volt részeg, csak egy kis pezsgőt ivott és koktélt,nem tudta kiverni a fejéből az aggódást Ernő iránt, így még fel óráig fent volt. Majd bekapcsolta a klasszikus zenéket a telefonján így lassan elaludt*

~Másnap~

Boka:*felkellt és egyből elkészült a dolgaival, nem szeretett sok időt húzni hogy ki csinosítsa magát, majd csak azt hallotta hogy beszélgetnek a nappaliba vagy a konyhában, majd észrevette hogy Ernő és az anyja vannak az asztalnál,gyorsan ment csinálni magának kaját és lassan a társasághoz ment*
  - Jó reggelt.

Nemecsek:*Éppen az anyjával beszélgetett és mérték a vércukrát, mikor meghallotta Bokát egyből hozzáfordult*
-Reggelt. *mondta vidáman*

Boka anyja:Szia szívem. Hallom tegnap későn érkeztél meg. *mondta kíváncsian*

Nemecsek:*Mire meglepetten Bokára pislogott* Tényleg?

Boka:*Hol Nemecsekre, hol az anyjára esett a szeme, majd bólintott*
-Igen,bocsánat. Legközelebb felhívlak.
*eközben ivott a kávéjából, zavartan mert megint eszébe jutott az a lány.*

Nemecsek:*visszatért a dolgához, majd az anyja levette a kezéről és mérlegelte a helyzetet, Boka is érdeklődve nézte a pohara fölött.*

Boka anyja:*megnyugodva megsimizte Ernő vállát biztatóan*
Nyugi, szívem. Nincs semmi baj, most magasabbak az értékeid mint egykor.

Nemecsek:*széles mosolyra húzodott a szája, örömében majd fojtatta az evést*

Boka:*csendben figyelte Ernőt majd a tv felé fordult hogy mi megy benne, de közben máshol jártak a gondolatai.*

De azokkal sem volt sokáig egyedül, újra suliba indultak. De az anyja feltartotta, most az egyszer, mikor Nemecsek a bejáratnál várt kíváncsian.

Boka:*kérdően nézett az anyjára, ilyet még sose csinált*

Boka anyja:Szívem van itt egy fontos dolgod. Az van hogy apáddal el kell utazunk majdnem egy hétre és te neked kell vigyázni Ernőre amig távol vagyunk.

Boka:*egy percig néma csöndben nézett az anyjára, most nem jött a száján egy jó indok sem hogy miért ne bízza rá Ernőt az anyja*
  - Rendben.
  *ezzel ki sietett az autóhoz Nemecseket magával ráncolva*

Boka anyja:*meglepetten pislogott a fia után majd ,kuncogott  és elment ő is a dolgára*