ℰℊ𝓎 𝓯𝓲𝓾́

3.rész

Bokáék már reggel 8kor fent voltak és tűkön ülve várták hogy végre hazahozzák az új családtagot, Bokát leszámítva, a gondolataiba meredve elismerte hogy nem kellett volna így ráförmednie a szüleire, elvégre nekik köszönheti hogy ilyen férfi vált belőle aki most van,ráadásul nem szerette volna megjobban összetörni az anyja szívét mint tegnap így mikor felkellt megstisztálkodott, felvette az egyik kedvenc mustársága garbóját rá a sötétkék zakóját,és így ment le a nappaliba, mikor meglátta s szüleit odament hozzájuk akik kíváncsian figyelték

Boka:Csak azt szeretném mondani...hogy sajnálom amit tegnap tettem,és megpróbálok a gyerekhez igazodni ahogy csak tudok...*a mondat felén megrándult a szája, és érdektelen hangnemben beszélt,nem tudta magát rávenni hogy örüljön a doloknak még most se*
Anyja:*mosolyogva megölelte és adott az arcára egy puszit* Jaj drágám, hogy ez mennyit jelent nekem most...köszönöm *és így adogatta a puszikat a fia orcájára, aki már kínosan érezte magát*

Boka:Jolvan-jolvan anya..*és ezzel nevetett*

9:30kor indultak el az útnak, csendben ültek az autóban,Boka úgy érezte legbelül mintha egy fogoly táborba indulnának, ahol az egyetlen menekülés a halál lenne, a szíve izgatottan vert és idegesen dobolt a lábával az autóban, elővette a telefonját, fülhallgatót és benyomott egy kis klasszikus zenét ami megnyugtatta ilyenkor és csendesen nézett ki ő is az ablakon, mikor egyszercsak megálltak és remélte hogy a kocsi most döglöttbe, de tévedni kellett ugyanis megérkeztek a helyre.

Boka:*csendesen kiszállt a telefonját, az autóba dobta, az anyja írányította az utat,nézte a hatalmas bóltíveket, a különböző kis boltokat amik mellett haladtak el, mikor a szülei háta mögött ment és látta hogy az anyja milyen boldog most, ez megmosolyogta, jó volt látni az anyját ilyen izgatottnak látni, bemelegedett a mellkasa,már vagy 15 perce sétáltak egyenesen, Bokát teljesen lefoglalták a különböző díszítések a házakon,és az ablakokon,mikor hirtelen megálltak*

Anyja: Ittis vagyunk! *Izgatott hangon előre ment a férjével aki követte*

Boka:*most esett ki a transzból és meglátta a legcsúnyább házat amit valaha látott, Ebben laknak a gyerekek?! Ez nem egy csöves szálló?! Hogy nem vettem észre ezt a házat mikor teljesen kiugrik a többi ház közül ezen a helyen! A szemei kissé elkerekedtek, a ház Sötétetbarna szinte fekete volt, az eredeti színét csak darabokban lehett észre venni azt is piszkosan,televolt bedeszkázott ablakokkal és néhány helyekken ahol a kitört lyukakkal akarták helyetesíteni az építést,néhány kitört ablakot is látott ahol kiállottak az üveg megmaradt darabjai, a borostyán már szinte teljesen körbefonta a házat, és graffitikal volt néha díszítve az épület, csodálkozott Boka hogy ez a hatalmas ház még egyben van, és így mentek be a sötét házba. A szíve nagyon kalapált*

✦✧✧ - ✧✧✦

A gyerekek már idegesen várták hogy a felnőttek jöjjenek minde közben el lettek választva egymástól, akik jobban néztek ki azok előrébb voltak egy szobával mint a többiek, a kevésbé jók és a kisebbek azok fent voltak az emeleten, és csendben várták amíg a látogatók megjöttek, persze nem csak ők voltak az egyetlenek akik ott voltak örökbefogadás miatt. A dajkák kedvesen fogadták a vendégeket és igyekeztek nem idegességüket kimutatni*

Ernőt eközben felvitték az emeltre, a többi gyerekkel egy szobában aki csendben nézték ahogy a nagydarab nő, figyelmezteti Ernőt

Dakja:*kifújta magát,

Nemecsek:*mikor meghallotta az ajtó ki és becsapódását, egyből a szokásos kislyukon kezdett leskelődni ha valami történt a földszinten, alig látott valmait,mikor azt érezte hogy a padló kicsit bemélyedik mellette, lassan oldalra pillantott mikor az hirtelen a falnak nyomta, erővel, nagyon megijedt és alig bírt mozdulni*