Taehyung szemszögéből:
Muszáj voltam gyorsan elmenni. Az orvosom hívott. Be kellett mennem egy kicsit. Egy hónap így elment, hogy tanultam, segítettem Jungkooknak hétvégéket meg a kórházban töltöttem. Kook most fürdik, de én is le szeretnék tusolni. Fogtam a pizsimet, meg a törülközőmet és bekopogtam az ajtón.
-Igenh? -Hallok meg egy furcsa hangot. Vagyis Jungkook nyögését.
-Én vagyok az. Bejöhetek? -kérdezem kicsit piros arccal. Most ugye nem veri magának?
-Várjh egy kicsit. -Feleli.
-Szóval igen. -mondom nevetve és be is megyek. A kádban ül és a habokkal kezdi takargatni magát. -Nyugi. -mondom és le is vetkőzöm, majd a kabinba szállok ahol megengedem a vizet. Annyira jó érzés, ahogy a vízcseppek rám esnek és végigfolyva testemen kerülnek a lefolyóba a nap mocskaitól megtisztítva. Ám egyszer csak hirtelen hallom hogy nyílik a kabin ajtaja és hátra nézve Jungkookot pillantom meg aki bejőve csukja is be. Légzésem kicsit szaporább és a szívem is erősebben kezd verni.
-Csak le kell mosnom magamról a habot. Zuhany nélkül egy kicsit nehéz lenne. -Nevet. -Bár, ahogy elnézem, le is moshatnánk egymást. -Lép közelebb, utalva a habos testemre. Fenekemnél érzem merev tagját, amitől még jobban zavarba jövök. -Gyönyörű vagy..-Motyogja.
A szívverésem egyre csak gyorsul és a levegőt is gyorsabban veszem. Ahogy kezével hozzám ér perzseli a bőrömet. Már egy ideje mindig olyan fura, ha megérint vagy ennyire közel van hozzám. -Nem a hab miatt jöttél. -mondom és lassan szembe is fordulok vele tekintetem a csempén tartva ám amint meglátom merev tagját rögtön felnézek rá.-Sokkal inkább emiatt. -simítok végig tagján.
Meglepődik, ahogy hozzá érek, és be is harapja a száját. -Mire készülsz? -Lép hozzám közelebb, és óvatosan a derekamra simít.
-Azért jöttél, hogy segítsek? -kérdezem szaporán véve a levegőt. Az érintése csak úgy perzsel, de nem a rossz értelemben.
-Késztetést éreztem, itt. -Nyúl a kezemért, amit mellkasára helyez, hol a szíve gyorsan verdes. Aztán közelebb lép hozzám és átölel. -De ha segítesz ott is, azt megköszönném. Cserébe én is segítek. -Suttogja a fülembe.
Kezemet óvatosan levezetem merev tagjára amit óvatosan meg is fogok és elkezdem mozgatni rajta a kezem aztán abba hagyom és nyomok bele tusfürdőt úgy kezdem tovább verni neki. Állítólag ha síkosabb azt jobban élvezik. -Jó? -kérdezem félve.
-Nagyonhh mhm. -Remegnek meg a lábai. Mivel közben engem ölel, kezét levezeti a fenekemhez, és óvatosan markolgatni kezdi.
-Mh várj. -mondom halkan és hátat fordítva teszem merevedését két pártom közé. Lehet nem gondoltam át, de azt akarom, hogy élvezze, de mégsem a fenekembe fogja nyomni magát hanem a két pártom közt fog csak mozogni. Lassan és kicsit kezdem fenekem mozgatni jelezve neki, hogy ő mozgassa a csípőjét úgy ahogy neki jól esik. Én nem nagyon tudom mit kéne vagy hogy kéne mozognom.
-Taehyungh azta rohadt, ez nagyon jóhh. -Morogja, picit gyorsabban mozogva. Kezét előre vezeti és farkamra fog amit nagyon lassan verni kezd.
Már kapkodom a levegőt. Annyira jó érzés az amit tesz. Kicsit akaratlanul kitolom neki a fenekem ami lehet nem volt jó ötlet. A tusfürdő miatt nagyon síkos volt tagja és ahogy jobban kinyomtam neki. Pont akkor vezette le majd újra fel tagját és valahogy így véletlen belém nyomta magát. Feszített, de rohadtul. -Ké..kérlek ne mozdulj. -mondom nehezen. Ha megmozdul az csak még jobban fáj. Baszki miért nem tudtam volna egyszerűen csak kiverni neki.
YOU ARE READING
Ellenségek vonzása (Taekook) -Befejezett
Fanfiction"Az emberi utálat, egy primitív cselekedet, ami soha nem vezet semmi jóra, ha csak az nem fordul őszinte pozitív érzésekké!" Kim Taehyung és Jeon Jungkook két fősulis fiatal, akik sosem kedvelték egymást igazán, sőt egyenesen ellenségként tekintenek...