"Az emberi utálat, egy primitív cselekedet, ami soha nem vezet semmi jóra, ha csak az nem fordul őszinte pozitív érzésekké!"
Kim Taehyung és Jeon Jungkook két fősulis fiatal, akik sosem kedvelték egymást igazán, sőt egyenesen ellenségként tekintenek...
Nagyon ki voltam mikor Jungkook tudomást szerzet a rákról. De mégis annyira jó volt mikor kísért a kórházba. A buszon hallgattuk a zenét, fogta a kezem és pihenhettem a vállán míg oda nem értünk. Aztán amit az ágyán csináltunk attól még mindig zavarban vagyok, de olyan jó volt. Itt fekszem mellette és valami bl filmet nézünk. Viszont eszembe jutott valami így gépemet elővéve kezdtem el rajta rajzolni. Én általában gépen tudok. Egy olyan egy éves emléket valósítok meg. Buliban voltunk és ott is elkezdtünk veszekedni, de igazából mosolyogtunk. Olyan másfél óra múlva pedig mikor vége a film meg is hallom Jungkook hangját. -Mit csinálsz, szívem? - Kérdezi. Meglepődök a beceneven. -Szívem? -nézek rá meglepődve. -Amúgy meg ezt. Emlékszel rá? -mutatom meg kész alkotásom.
¡Ay! Esta imagen no sigue nuestras pautas de contenido. Para continuar la publicación, intente quitarla o subir otra.
-Becézhetlek így? - Néz rám kérlelően. -Oh igen emlékszem, főleg, hogy, hogy összevesztünk. - Nevet jóízűen.
-De hiszen a szíved itt van. -teszem kezemet mellkasának azon részére ahol a szív helyezkedik el. -De a szívem érted szól. - Bújik közelebb. - Amúgy nagyon jól rajzolsz gépen. Valami eszméletlen. - Dícsér meg. Ekkor megszólal a telefonja. - Nézd csak, hiányolnak minket. - Mosolyog, felém mutatva a kijelzőt, amin az áll "Nam" -Menjünk át hozzájuk vagy inkább maradjunk? -teszem le laptopom és lassan leveszem a pólómat. Nem tudom mi van velem, de azt akarom, hogy érintsen. -Nem tudok választani. De te vonzóbb ajánlat vagy. - Simít a mellkasomra, majd egy-egy puszit nyom, mindkét mellbimbómra. -Ah még kérlek. -kezdek sóhajtozni az ágyra fekve. Annyira jó érzés és bizsereg tőle a bőröm is a vérem pedig felforr tőle. -Na akkor add ide a didit. - Vigyorog, aztán szopogatni kezdi a bimbóimat. -Mh Kookh. -túrok hajába mellkasom kitolva neki. -De érzékeny valaki. - Kezdi masszírozni a fenekemet, közben meg nem áll, nyelvének játékával. - Leszophatlak? - Kérdezi nemes egyszerűséggel. -Nem. -mondom ki gyorsan és fordítok a helyzeten. -Azt nekem kéne megtennem. -mosolygok. -Most miért nem? - Válik szomorúvá. - Kényeztetni szeretnélek. - Durcizik be. -Ahogy én is téged. -simítok végig mellkasán.
-Na szevasztok! Nem veszitek fel a telefont szóval jöttünk. -ront be Namjoon és Jin, mire ijedten fekszem Kook mellé legalább hasamig húzva a takarót ezzel őt is takarva.
-Kopogni nem tudtok? -kérdezem normálisan. -Volt egy érzésem, hogy ez lesz. - Suttogja a fülembe Jungkook. -Nem lehetne, hogy ti most szépen elhúztok?! - Mondja mérgesen. - Majd holnap beszélünk.
-Hé. -csípek az oldalába. -Nem bocsi. Nálunk most a gondnok szereli a csapot, és áll a víz, úgy hogy itt maradunk. Viszont mi már hullák vagyunk. -Mert kifárasztottalak Jiniem. -na erre nem voltam kíváncsi. Olyan egy óra múlva már mélyen aludtak az ágyamban és Jungkook valamin játszott mérgesen. Így kihasználva a helyzetet húztam le a takarót és ahogy eddig hallottam meg láttam elkezdem szopni. -Teh jóh istenhh Taehyungh mit csinálsz? - Próbálja visszafojtani a nyögését.Csak halványan elmosolyodom miszerint élvezi amit teszek és immáron bátrabban folytatom.-Menjünk a fürdőbe. - Ajánlja fel az ötletet. -Amúgy is ott hangszigeteltek a falak. - Kacsint.Óvatosan kimászunk az ágyból és a fürdőbe osonva zárjuk be az ajtót. -Pedig az előbb izgibb volt. -kuncogom el magam. -Ha nem lennének itt, még izgibb lenne. - Veszi le a nadrágomat. - Ahogy látom, neked is van már merevedésed. - Mondja és nem is habozik, lehúzza az alsómat, és bekapja a farkamat. -Ah. Istenem. -túrok hajába és mikor érzem robbannék elhúzom a fejét, majd az ölébe ülök, mert mikor elhúztam seggre esett. -Add a kezed. -Na most miért nem hagytad, hogy befejezzem? - Néz rám értetlenül, de a kezét odanyújtja. -Ezért. -mondom és három ujját a számba veszem és alaposan benyálazom. Megdöbbenve néz rám, mint aki nem látott még embert. - Biztos vagy ebben, Taehyung? - Kérdezi, hezitálva. -Figyelj ha úgy vesszük már egyikünk sem szűz. Igaz véletlenül, de már voltál bennem. Minden rendben lesz. -puszilok arcára és ujjait fenekemhez teszem. -Igaz. Na de megpróbálom a lehető legóvatosabban. - Helyezi fel nagyon lassan az első ujját, míg másik kezével, mellkasomat simogatja. - Fáj? - Kérdezi aggódva. -Nem nyugi. Oké? -kezdem arcát puszilgatni, hogy megnyugodjon. -Akkor fájna ha minden előkészítés nélkül nyomnád fel magad. -utalok farkára. -Hogy vagy ilyen tapasztalt? - Vonja fel a szemöldökét, majd behelyezi a második ujját is, és ki-be kezdi mozgatni. -Mh. -kapaszkodok meg a vállában. -Szerintedh? Utána néztem a dolgoknakh. -mondom nehezen ugyanis kicsit feszít az ujja, de közben mégis jó. -Olyan izgató vagy. - Dugja fel harmadik ujját is, és picikét ollózó mozdulatokkal tágít. -Ah Kookh. -markolok vállába és mikor a fájdalom helyét az élvezet veszi át elkezdek mozogni ujjain. -Mh kérlek. -húzom ki az ujjait és merev tagját kezdem verni és nyakát csókolgatom. -Azonnal, csak kéne óvszer. - Gondolkozik el, közben a derekamat simogatja. - Áh vagy nem érdekel, majd utána kimoslak. - Ültet bele, lüktető farkába. - Istenemh de forró és szűkh vagyh. - Morogja. -Ah. -nyílnak el ajkaim és hevesebben kezdem venni a levegőt. -Istenemh. -sóhajtom nehezen. -Olyan jóhh vagyhh - Markolássza fenekemet közben. - Úgy megcsókolnálak, de tudom hogy nem lehet. - Suttogja, és helyette a nyakamra hajol, és azt kezdi ostromolni. - Ahh Taehyungh. - Mozgatja egyre gyorsabban a csípőjét.
-Ah istenemh. -nyögök fel az érzésre és hajába túrok miközben én is elkezdek mozogni. -Annyira jóh. -nyögöm hangosan.
-Már nem kell sok, ahh. - Morogja, fel-fel lökdösve csípőjét. Aztán farkamra fog és verni kezdi, míg ellentétesen mozog az én mozgásommal. - Élvezzünk el együtt. - Suttogja. -Akkorh ezth hagydh. -nyögöm és kezeit fenekemre téve kezdek gyorsabban mozogni. Pár lökés után meg egyszerre is ér el minket a gyönyör. -Istenemh. Ez nagyon jóh volth. -lihegem nehezen. -Valami fantasztikus. - Húz magához, átölelve. Óvatosan kihúzódik, majd a derekamat kezdi simogatni. - Köszönöm. Tényleg köszönök mindent. - Mosolyog rám. - Kimossalak? -Ne köszönj semmit oké? -puszilok arcára. -Azt pedig megköszönném. -kelek fel és érzem, hogy élvezete lassan folyik ki belőlem így beállok a zuhany alá. Egyből mellettem is terem, és a tust megengedve a fenekemhez teszi, és ujjait bevezetve, elkezdi lassan kiszedni az élvezetemet. - Lehet ettől megint elfogsz élvezni. - Tologatja tovább az ujjait, így egyre több nedv folyik ki belőlem, és egyszerre többször éri a prosztatámat ujjbegye-Mh Kookh. -kezdem fenekem ringatni és jobban ki is tolom. Uram atyám. Mit művelek? Ezt tényleg én csinálom? Egyre beljebb és beljebb tolja az ujjait, amitől szinte már remegek. - Mindjárt kész vagyok. - Mondja. -Istenemh. -nyúlok hátra és tagját megfogva kezdem mozgatni rajta a kezem.Felmorog, és lerakva tust, már csak gyorsan ujjaz, minél többször érintve, gyönyörközpontomat. - Mhm megint elfogok menni. - Nyögi és tele spricceli a kezemet, az élvezetével. -Mh. Kookie én téged akartalak volna. -fordulok meg miután végzett fenekem kimosásával és én is kiengedtem élvezetemet. -Mi van veled, hogy ilyen kívánós vagy? - Érdeklődik, levizezve mindkettőnk testét. -Nem tudom. -bújok nyakába zavaromban. -Alszunk? -nézek rá boci szemekkel. -Igen. Végre együtt aludhatunk. - Mosolyog édesen, majd elzárva a csapot, felöltözünk, és mindketten befekszünk az ágyba,szorosan egymás mellé bújva. - Jó éjszakát. - Nyom egy puszit az arcomra.-Jó éjt! -suttogom hozzá bújva.
