Ellenségek vonzása (Taekook) -Befejezett

1.rész

Taehyung szemszögéből:

A nevem Kim Taehyung. 22 éves fősulis vagyok. Egy kicsit a szegényebbek közé tartozunk a családommal. 2 nővérem van akiknek gyerekei vannak. Az idősebbnek Naeyunnak két lánya a fiatalabb nővéremnek Hyejinnek pedig egy lánya és egy fia. Mindegyiknek a keresztapja vagyok. Nagyon kis boldog család vagyunk egyedül a pénz az ami néha nehézkes. Hónap végén pedig nagyon nehezen vagyunk. Volt kiskorunkban hogy a hónap utolsó pár napján csak vajas kenyeret tudtunk enni és a villannyal is spórolnunk kellett ezért gyertyákat használtunk. Aztán pedig még ott van az is, hogy 4 éves korom óta rákos vagyok. Erről pedig csak a családom és a legjobb barátom Jin tud. De nem is baj. Nem kell a sok sajnálkozás. A második félév kezdődik. Már öröm mikor a vonat végre beérkezik. 4 óra vonat út kicsit fárasztó. Elmegyek a kollégiumhoz aminek a kapujánál megállok. Ekkor lányok idegesító sikítása és vinyogása meg motor hangja jelzi nekem, a legutáltabb személy megérkezik. Jeon Jungkook. Azt hiszi övé a világ és első óta ellenségek vagyunk. Ekkor Jin jelenik meg aki miatt elmosolyodok. 

 -Szia hyung. -mosolygok és meg is ölelem.

-Szia Taehyungie. -Ölel vissza. -Hogy vagy?

-Jól az orvos megint rábólintott, hogy ezt a félévet is a koliban tölthetem csak hetente menjek be a kórházba. -mesélem el mosolyogva. -És te? 

-Ez jó hír! -Ölel magához még jobban. -Engem, meg elhívtak randira. -Pirul el.

-Ki? -csillanak fel a szemeim. Annyira örülök, hogy ha boldog.

-Namjoon. -Pirosodik el még jobban.

-Mi? -döbbenek le. -Annak a seggfejnek az egyik legjobb barátja? -Jungkook "híres" bandája Kim Namjoonból, Min Yoongiból és Yoongi párocskájából Park Jiminből áll. Egyiket se bírom. Azok az idegesítő folytonos beszólásaikkal az idegeimre mennek.

-Igen, de ő jó fej. Azt hiszem. Azt mondta kedvel. -Magyarázza Jin.

-Nem akarok bele szólni így nem is fogok. Csak annyit kérek, hogy vigyázz vele. Azért mégis csak annak a segfejnek a legjobb barátja. -mondom és pont ekkor halad is el mikor megemlítem. Csúcs ha ezt hallotta megint belém fog kötni a kis bandájával.

-Jobban tennéd ha befognád a csinos kis pofádat, vagy a végén még valami bele repül, és az lehet, hogy az öklöm lesz. -Szólal fel gúnyosan.

-Jaj, de megijesztettél. Mond csak a csapatod nélkül is nagy a szád vagy nélkülük egy félős kis nyuszi vagy? -szólok vissza.

-Kit nevezel te félős nyuszinak, cicám? -Jön közelebb, pólómat elkapva. -Én a helyedben vigyáznék, hogy mit beszélek, mert a végén nehogy valaki elkapjon és megszopasson, mikor végzel a suliban. -Kacsint, majd elengedve, elsétál. -Ch szánalmas..

-Beképzelt paraszt. -morgom. -Felmegyünk? -nézek Jinre. -Remélem megint egyedül leszek a szobámban. Tényleg neked ki is a szoba társad? -indulunk fel a harmadik emeletre ugyanis mindkettőnk szobája ott van.

-Még nem tudom, ma lesz változás. Szóval mindenki más szobatársat kap. -Magyarázza. -Remélem, nem valaki retardáltat.

-Én meg reménykedek, hogy egyedül maradok. Bár az igazgató szokta tartani a kapcsolatot az orvosommal úgy, hogy valószínűleg így is marad. Emiatt át se rendeztem a szobám. -mondom mosolyogva és kulcsomat elővéve nyitom ki az ajtót ami szerencsére zárva volt. -Bejössz vagy mész megnézni az új szobatársad? -teszem le a bőröndöm a szekrényem elé.

-Először gyorsan megnézem az új szobatársamat, aztán jövök. -Ölel meg, aztán ott is hagy.

Vissza megyek a szekrényemhez ahová be is teszem a ruháim, majd a kis konyhából a hűtőből elő veszek egy licsis üdítőt amit megbontva ülök az ágyamra egy könyv társaságával. Nekem van a legnagyobb koli szobám. Míg másoknak csak a szoba van egy picike fürdővel addig nekem a szoba, egy fürdő és egy kis konyha is. Ám ez a nyugalmam nem tartott sokáig hallom ahogy valaki az ágyra dobja a táskáját és fel is nézek rá.-Ilyen nincs. -morgom. -Mit keresel itt? -állok fel és Jungkook felé fordulok.