•Fények• Changbin x Felix

20.

-Chan.-Fagytam le.
-Hm?-A bolt előtt szembesültem azzal a ténnyel miszerint.
-Nem hoztam vissza a talicskát.-Suttogtam, mire hangosan felröhögött.
-Ekkora faszt. Na gyere-Ingatta fejét, majd behúzott a boltba.
-Hol a telefonom?-Tapogattam zsebeim.-Basszus ugye nem hagytam el?
-Anyudnál hagytam.-Mondta, majd egy talicskát tolva meneteltünk a sorok közt.
-Hát jó. Vigyünk Seungminnek sok málnásat.-Gondolkodtam.
-Rendben. De figyelj Changbin.-Figyelmesen nézett szemeimbe.-Ne engedd, hogy bármit is csináljak Jeonginnievel.
-Oké. Nem tudom mire gondolsz. Csak nem basznád meg.-Vakargattam tarkóm, majd levettem a polcról 2 üdítőt. Ezek után sok nasival , de most már kevesebb alkohollal és egy szégyenkező énnel mentünk a pénztárhoz.

-Chan.-Lökdöstem.-Másikhoz. Ettől a csajtól kértem a taligát.
-Changbin chill.-Nyugtatott.

-Mostmár baráttal?-Nevetett a lány, mikor meglátott.
-Igen.-Feleltem.
-Figyelj amúgy..-Beszélt halkan.-A neveed...Szimpinek tűnsz.
-Van barátom.-Nos ezen mindhármunk meglepődött.

-Nincs.-Vágott közbe Bangchan.
-Van.
-Jaj sajnálom.-Fogta a fejét.
-Changbin attól, hogy áthívtad nem jelenti hogy együtt vagytok.
-De aztmondta, hogy megcsinálja a kötésem.
-Megcsinálta akkor is amikor végig volt sértődve.
-DE KUSSOLJ MÁR. Akkor is. Na. ch.
-Tényleg akartam is kérdezni mi lett a kezeddel?-Vágott közbe a lány.
-Balfasz, zavarba jött és beletenyerelt az üvegasztalba.-Válaszolt helyettem is Bangchan.
-Na és ki a szerencsés?-Kérdezte nagy mosollyal, miközben fizettem.
-Öhm.-Dermedtem meg. Még is hogyan mondjam el, hogy buzi vagyok?
-Felix. A barátja. pontosabban őt szereti.-Segített ki Chan, én pedig égő arccal összeszorítottam fogaim.
-Oh. Bocsánat nem tudtam, hogy ez van.
-Semmibaj.-Intettem, majd gyorsan ki mentünk. Egyik kezemben a szatyrot cipeltem, másik kettőt pedig Chan.

(...)

Már az út felénél tartunk.
-Bocsi hív Hannah (Chan tesója) Felveszem.-Tette le a szatyrokat, majd elővette csörgő telefonját.
-Szia Hannaah.
-Hogy? Miért vagy te is a játszón? Aaah arra mentél haza és megláttad a srácokat. Oké. Binnel éppen megyünk vissza. Hagyjál már szerencsétlennek eleget baszod az agyát. Na jólvan. Ott találkozunk.-Tette le, majd zsebébe süllyesztette a telefont.

-Chan.
-Hm?
-Chan.-Mondtam szomorúan.-Felix szerinted átjön?
-Biztos.-Mosolyodott el biztatóan.
-Jó. Hiszek neked.-Mondtam búsan, majd folytattuk utunkat.

(...)

-Szia Binniee!-Ugrott a nyakamba Chan tesója, mire kissé fájdalmas tekintettel néztem sérült kezemre.
-Szállj má' le rólam hallod.
-Olyan régen találkoztunk el sem hiszem, hogy látlak.-Pörgött fel, pillanatok alatt.
-Oké vidd a szatyrot, nekem most van jobb dolgom is. Anyámtól visszakérem a telóm.
-Várj.-Kiáltott utánam Chan.-Tessék.-Vigyorogva nyomta kezembe a telefont.
-Cseszd meg.-Fintorogtam, majd izgatottan nyitottam meg a messengert.-HOVA TŰNT A CHAT? BANGCHAN UGYE NEM UTÁLT MEG EGY ÉLETRE ÉS TÁVOLÍTOTT EL AZ ISMERŐSEI KÖZÜL? CHAN VÁLASZOLJ MÁR A KURVA ÉLETBE.-Emeltem fel hangom.-Seungmin help meee.-Rohantam a játszó irányába.
-SEUNGMIIIIIN!-Ordítottam, de nagy rohanás közepette egy alakba botlottam.-Bocsi!-futottam, vissza sem nézve rá.
-Changbin. Miért futkározol, miért ordítod a neved, miért nem fordulsz meg és miért esel fel egy emberben?
-Kitörölt.-Szomorodtam el.
-Barom.-Ingatta fejét.

-Nem is töröltelek ki.-Karolta át derekam hátulról lágyan valaki. Hangja mélyen csengett egyből megborzongtam, majd halványam elmosolyodva zavaromban lesütöttem szemeim. Nem is töröltelek ki

___
Annyeong!!!! Legyen csodas ejszakatok aludjatook!! mert holnap suli:c joejszakat!!