Epiphany~BTS ff.~ (COMPLETED)

XI.

2017. 08. 01. szombat, 19:00, Busan

"Come to ma city"
~Ma City~

A Haeundae volt a kedvenc strandunk. Mindig ide jártunk, ha az időnk engedte, ami azt jelentette, hogy törzshelyünké vált.

Nagyon jól emlékszem erre a napra ma is, három év múlva, beleégett minden pillanata az emlékezetembe. Talán azért, mert akkor azt hittem, örökké fog tartani minden. 

Aznap nyolcan voltunk: Junu, Jiho, Hyeonu, Yoochan, Sua, Yoojin, Nayeon és én. Yoojin és Junu akkoriban kezdtek el járni; Jihot, Hyeonut és Suát már régebbről ismertem.

A víz jól esett a nagy hőségben, de nem voltam benne sokáig, inkább kiültem a partra.

- Jiho! Dobd ide a törülközőmet! - kiáltotta el magát Hyeonu. A haja hófehérre volt szívva, fülében számtalan piercing csillogott.

- Persze, meg majd még feleségül is veszlek  - forgatta a szemeit Jiho, de odaadta, amit kértek tőle. Hyeonu vigyorogva kikapta a kezéből és lehuppant mellém. A fürdőnadrágjából csöpögő víz eláztatta a homokot körülötte, miközben a haját dörzsölte és a többieket figyelte. Sua és Nayeon a bokáig érő vízben ültek; Jiho fekete haja megcsillant a napfényben, ahogy lelocsolta őket. Sua hátrafordulva megfenyegette, de nem mozdult. Ő Yoojin barátnője volt, kis kora óta ismerték egymást. Szinte velünk nőtt fel.

Junu és Yoochan egy labdát rugdostak, amit valahonnan előkerítettek. Talán elhagyta valaki. A nővérem pedig tőlünk nem messze napozott, hosszú, egyenes haja homokosan terült szét körülötte. A napszemüvege törötten hevert mellette, miután Jiho véletlen rálépett.

Nayeon kivételével, aki egy évvel fiatalabb volt nálam, a többiek mind idősebbek. Az életem különböző szakaszaiban tűntek fel, ők voltak azok, akikkel a legtöbb időt töltöttem. Nekem is voltak barátaim Nayeolon kívűl, de velük nem ápoltam ilyen kapcsolatot. A mi nyolcasunk azért alakult, mert valamelyik Lim testvérhez közel álltak, és ez összehozott minket. Külön is sok időt töltöttünk, de szerettünk így együtt lenni.

Jól eső szellő kapott a hajamba, miközben eltakartam a szemem a magasan járó Nap elől.

- Yoojin unnie, van még naptejed? - kiáltottam oda a nővéremnek, aki erre felült és rám nézett.

- Nincs - rázta meg a fejét. - Kinyomkodtátok az összeset.

Sóhajtva bólintottam és inkább felálltam, hogy lehűtsem a felhevült bőrömet, nehogy leégjen, amikor a labda fejbe talált. Jiho nevetve lépett mellém.

- Jól vagy?

- Te állat, és ha a vén szatyrot találod el mögöttünk? - röhögött fel Hyeonu Junu felé fordulva, mire Yoochan szigorúan meredt rá.

- Tiszteld az idősebbeket!

- Véletlen volt, Yoonah, fáj valamid? - szólalt meg ugyanakkor Junu, mire mindenki felém fordult.

- Nem, oppa - ráztam meg a fejem. - Ez csak egy labda.

- Egy nagyon kemény ladba - mondta Nayeon.

- Jól vagyok - nevettem el magam, és kikerülve a vízbe gázoltam.

- Hé! - kiáltott utánam Jiho, mire megfordultam. Sötég tincsei az arcába hulltak, hosszú szempilláiról csöpögött a víz. - Hozzak neked valamit?

Egy másik életben talán szép jövőnk lett volna...

- Egy vizet, köszönöm- bólintottam. Még hallottam, ahogyan a többiek is leadták a rendelésüket, aztán elmerültem a vízben.