Miért pont te? (Taekook) -Befejezett

2.rész

Taehyung szemszögéből:

Kim Taehyung vagyok, 18 éves gimnazista srác. Apukámmal élek, mivel anyukám még 14 éves koromban meghalt. Aztán 3 év elteltével, apa megismert egy férfit, akibe beleszeretett, így most egy boldog párkapcsolatot létesítenek együtt. Örülök, hogy apa boldog. Legalább ő legyen az, ha már nekem nem sikerül. Nagyon hiányzik anya, ő volt a támaszom mindig. De most, hogy nincs itt, a félelem uralkodik bennem.

 Az iskolában művészeti szakon tanulok. Ez az utolsó évem. Nagyon szeretek rajzolni, a szenvedélyem és az életem létszükséglete. Abban biztos vagyok, hogy képregény rajzoló szeretnék lenni. Az minden álmom. Van egy nagyon jó barátom, vagyis szinte már testvérem, Min Yoongi. Egy mentás hajú srác, aki annyira védelmező, hogy szinte mindenki fél a közelünkbe jönni.

 Minden napom szinte ugyan olyan. Bemegyek a suliba, tanulok, elviselem azokat a fiúkat, akik az aurámba másznak, csak azért, hogy letudjanak velem feküdni. Nem értem, miért nem lehetnek tisztességesek. Annyira nem értem, hogy miért csak a szex és a testi kapcsolatok számítanak. Miért nem lehet először normálisan megismerni a másikat, aztán szépen lassan minden más? Na mindegy már megszoktam. 

 A mai nap is szokásosan telt, viszont amikor a rajz óránkra egy ismeretlen, rejtélyes fiú ült be, rettentően felkeltette a figyelmemet. És a testén az a sok tetkó, mindegyik egy-egy gyönyörű motívumot fedve, csak még jobban azt éreztem, hogy muszáj vagyok megismerni. Láttam, hogy engem nézett. Nem tudom, hogy kölcsönös volt e, az érdeklődés a másik iránt, de valamiért nagyon rajtam legeltette a tekintetét. És ez megmelengette a szívemet. 

 Aztán mikor tesi órán, odajött hozzám, mikor eltalálta a labda, és az érintés, meg a tekintet. Mindent elárult számomra. Valami van közöttünk. Valami új és szokatlan. És elhívott randira, én pedig igent mondtam. Most először. Talán azért, mert ő az első ember, aki udvarias volt, másodszor, nekem nagyon tetszik. 

 Yoongival megbeszéltem a dolgokat, aki támogat, viszont azt mondta, hogy ha bármi történik velem, akkor halál vár Jungkookra. Csak nevettem rajta. Úgy se gondolja komolyan.

  A randink csodálatosan sikerült. Sok mindent megtudtam róla, és nagyon kellemes volt a társaságában. A szívem ezerrel zakatolt. Alig tudtam csendben tartani. Lehet még ő is hallotta. S a csókunk.. Valami fantasztikus. Ez volt az első nekem, de nagyon kellemes volt. A lelkem és a szívem is beleremegett. Ez vajon mit jelenthet? 

 Aztán mikor hazamentem, akkor tudtam meg, hogy apának az új párjának van egy fia. Szóval lesz egy mostohabátyám. Viszont mikor megláttam, hogy ki az, a boldogság összes szikrája leolvadt rólam. Ezt nem hiszem el, hogy pont Jungkook? Miért pont ő? Ez is a sors rossz akarása.

 Aztán mikor a fürdőben, elmondta, hogy ő is kedvel, és próbáljuk meg, akkor ott éreztem azt, hogy igazán élek. Valami furcsa érzés száguldott végig rajtam. A felismerés, hogy valójában nekem is jár a szerelem.Igaz még csak most ismertük meg egymást, de olyan érzésem van, mintha már régebben is találkoztunk. De ebben nem vagyok biztos. 

-Jungkook, akkor én lefürdök. - Nézek rá. Vagy talán maradni szeretne? Bár nem lenne ellenemre, de lehet még túl korai ez az egész.

-Rendben. Én addig megetetem Jimint, mert szerintem apának fogalma sincs mit adjon szegénynek. -neveti el magát.

-Már azt hittem azt mondod, szívesen maradnál. -Kuncogok. Igen azért van egy kis humoros oldalam, de kevés embernek mutatom. -Amúgy aranyos a cicád, de menj etesd meg. -Mosolygok, majd a szekrényhez lépve kiveszek egy alsót, egy rövidnadrágot, és egy bő pólót.