Miért pont te? (Taekook) -Befejezett

12.rész

Jungkook szemszögéből:

Mit ne mondjak csodálatos. Basszameg a nevelőapám le tudná tartóztatni azt a faszt erre mit csinál? Hát szét tépi baszki a bizonyítékot. Mit is vártam mondjuk. Hisz még csak 18. Jó nem is azt mondom, hogy annyival idősebb vagyok 21 évesen, de akkor is. Lehet mégsem volt jó ötlet a szívemre hallgatni. Túl fiatal, annyira önfejű és nem gondolkodik. Félre kell tennem az érzéseim. Tudom nagyon meg fogom bánni amit holnap mondani fogok Taenek, de meg kell tennem, ha azt akarom, hogy ne éljünk zaklatásban. Bármennyire is fáj le kell feküdnie vele, erre pedig egy megoldás van. Drog. Reggel továbbra sem szólok Taehez. Elviszem suliba én pedig legjobb barátomhoz fordulok aki mindig segített.

 -Soobin. -szólítom le.

-Jeon hello, mizu? -Fordul felém kíváncsian.

-Mond van még egy kis szex drogod? -kérdezem halkan ahogy olyan helyre érünk ahol csak mi vagyunk.

-Ja asszem van még valamennyi. De mire kell? Nem izgul fel a párod rendesen, vagy mi? -Nevet.

-Nem. Nem nekünk lesz. Tudnál adni? Ugye van most nálad?

-Igen van. Tessék. -Nyom a kezembe egy kis üvegcsét, majd figyelmeztet, hogy csak pár cseppet használjon az illető, aztán el is megy a dolgára.

El is teszem alaposan, majd felhívom a férfit aki folyton zaklatja a babámat. 

 -Én vagyok az Tae párja. Tudom, hogy te vagy az. Beszélnünk kell és nem várhat. -mondom ahogy felvette.

-Oh. Mondjad, mit akarsz? Tán átadod nekem Tae-t? -Nevet jóízűen.

-Nem. Ha ma lefekszik veled békén hagysz minket örökre? Ugye?

Ördögien felnevet. -Ezt most te sem gondoltad komolyan? Na meg milyen pár vagy, hogy képes lennél rávenni, hogy feküdjön le velem? Hát ennyire szereted? -Nevet továbbra is. -De igen megegyeztem ebben vele. A levélben is írtam. Tartom a szavamat.

-Rendben. Én magam viszem hozzád, megvárom míg végeztek aztán elhozom. Ez megfelel? -kérdezem komolyan.

-Oké ezt megbeszéltük. -Mondja, majd bontja a vonalat.

Fáj, hogy erre kell folyamodnom, de én olyan életet akarok vele, hogy ne rettegjen minden eggyes nap. A napot valahogy túlvészeltem, majd vettem Taenek forró csokit és abba tettem pár cseppet a drogból.

 -Szia kicsim. Neked vettem, ne haragudj rám. Csak félek. -nyújtom neki a forró csokit.

-Ma már ittam. -Motyogja, majd inkább Yoongiékhoz sétál. -Én szívesen megiszom Kook. -Jön oda hozzám Jimin.

-Nem. -nézek rá mindent sugallva és meg is érti. -Taenek vettem. De ha nem akkor nem. -dobom ki a kukába. -Meddig fogsz haragudni rám? -megyek oda Taehez.
-Jungkook beszélhetnénk? - Kérdezi Yoongi. Ahogy Taehyungot nézem, látom a csalódottságot és fájdalmat a szemében.
-Mond, miről van szó? -kérdezem továbbra is Taet figyelve.-De ne itt. Gyere velem. - Mondja.

-Mond itt. -mondom erélyesen. Nem fogom szem elől téveszteni Taet.
-Reménytelen vagy. - Sóhajt, majd a fülemhez hajol. - Hallotta, hogy felhívtad a zaklatót, és mit beszéltél vele. - Suttogja. -De Jungkook most komolyan. Képes lettél volna engedni, hogy dugjon egy másik férfival? Én tuti agyon vettem volna az illetőt, és a páromat, foggal körömmel védeném.
-De nem tehetem. Lecsuknának, nem tudnám megvédeni. Mit érnék el azzal ha? Inkább törődj a magad dolgával. Tae gyere menjünk. A húgom már vár és megígértem neki, hogy te is jössz.
Továbbra sem szól hozzám, csak megöleli Yoongit és Jimint, majd követ engem.
Ahogy beszáll a kocsiba bezárom az ajtót és el is indulunk, de félúton megállok. -Nem lenne jobb nyugodtan élni? -kérdezem arcán simítva végig.
-De. - Csak ennyit nyög ki, majd az ablak felé fordítja gyönyörű arcát, és a tájat kezdi kémlelni.
-Sajnálom. -suttogom, majd belé szúrom a tűt amiben a drog van. De épp csak annyi amennyi elég, egy cseppel sem több. Beindítom a kocsit és a megbeszélt helyre indulunk.
Arca pirosassá változik, kéjesen néz maga elé. -Hm nem gondoltam volna, hogy elhozod. - Szólal meg a manga író, mikor már ott vagyunk a könyves bolt előtt. Taehyung a kezeim közt fekszik, kéjesen nyöszörögve.
-Tartom a szavam, ha te is. -mondom magamhoz szorítva Taet.
-Már mondtam, hogy tartom. Gyere be te is. - Indul meg, én pedig követem. - Oda ülj. Mi a szobában leszünk. - Mondja.
Csak bólintok és Taet fogva bemennek a szobába. Fáj, tényleg fáj, hogy ezt teszem. Egy óra múlva pedig nyílik az ajtó én pedig bemegyek Tae pedig az ágyon fekszik.