❀ Stray Kids Oneshots ❀ ✔️

4.❀ChangLix❀

Kóbor kölykök

Lixi boy:
Na srácok, akkor áll a ma esti tűzijáték nézés?

ChristopherBang:
Tőlem oké 👍

Minmin:
Nálam is.

Delphin boi:
Én is megyek ^^

Leeno:
Mi is ott leszünk.
Jisung átjött segíteni, kiválasztani a ruhám.

Lixi boy:
Jaj de édes *-* Szerelem van a levegőben ^^

Leeno:
Fogd be Yongbok.

Lixi boy:
...

Drama Llama:
Minho azt hiszem, este ki leszel nyírva 🤣

Leeno:
Miért? Ő beszólhat?

Baby Binnie:
Én nem hiszem, hogy megyek. Eléggé megfáztam, nem akarom, hogy ti is elkapjátok.

Unottan dobtam a telefonomat az ágyra és csak a plafont néztem. Ha Bin nem jön, akkor nekem sincs túl sok kedvem hozzá, hogy elmenjek.
Vissza is írtam a srácoknak, hogy közbe jött valami és mégse tudok menni.
Pár perc fetrengés után úgy döntöttem, hogy meglátogatom Changbint, ha már beteg és viszek neki egy két dolgot.

Mire sikerült kiérnem a boltból, azonnal meg is indultam barátom háza felé. Szerencsére csak pár utcára voltam tőle így gyalog hamar oda is értem.
Csengettem, de senki nem nyitott nekem ajtót. Ez várható volt és nem is szöszmötöltem tovább, beengedtem magamat és levettem a cipőmet és a kabátomat. A szatyorral a kezemben elindultam hyungom szobája felé, ahonnan néha egy-egy köhécselés hallatszott ki.

Kopogás nélkül nyitottam be az ajtaján, hisz valószínűleg úgy is hallotta, amikor csengettem.

- Szia, Binnie. - mosolyogtam rá. - Még betegen is csak azt a buta játékot nyomod? – dorgáltam meg kissé, de igazából nem haragudtam rá.
- Szia, Felix. Mit keresel itt? Még a végén te is elkapod. – szentelte végül nekem a figyelmét, de én csak vállat rántottam és leültem mellé a földre.
- Hoztam neked egy kis édességet, mert tudom, hogy szereted, ha lett volna elég időm, akkor sütöttem volna neked Browniet, de így csak bolti sütit hoztam. – toltam elé a kis műanyag dobozban lévő süteményt. Mosolyogva megrázta a fejét és lerakva a kontrollert el is kezdte falatozni.

Sajnos nem maradhattam sokáig, mert haza küldött, hogy azért tényleg ne kapjam el tőle a megfázást, de úgy érzem megérte a látogatásom, mert mintha kicsit jobb hangulatba lett volna, mikor eljöttem, mint érkezésemkor. Szerencsére sikerült vele megígértetnem, hogy, ha jobban lesz, akkor eljön velem a közeli kis tóhoz, azt viszont nem tudja, hogy mire készülök.

...

Eltelt egy hét és úgy néz ki meg gyógyult Changbin, mert írt a csoportba, hogy már sokkal jobban érzi magát és nekem is külön írt, hogy akkor hétvégén elmehetnénk a "randira". Ő mondjuk nem így fogalmazott, de nekem akkor is olyan lesz, hisz csak ketten leszünk.
A gondolatra akaratlanul el is mosolyodtam, amit az egyik nővérem ki is szúrt.

- Mi ez a bárgyú mosoly a képeden? - lépett mellém és csípet bele az arcomra, amiért én durcásan néztem vissza rá.
- Semmi.
- Aha, majd el is hiszem. - nevetgélt rajtam. - Na, áruld el, hogy ki miatt mosolyogsz itt magadban a telefonodra. - parancsolt rám.
- Nem mintha sok közöd lenne hozzá Oliv, de Changbin hyunggal a hétvégén elmegyünk a közeli tóhoz és most írt, hogy szabad lesz akkor. - válaszoltam megadva magam.
- Ő az az alacsony barátod? - kérdezett vissza, de látszott rajta, hogy tudja, kiről beszélek, csak próbál szívatni.
- Igen, ő az. - válaszoltam csak ennyit és el is hagytam a nappalit, hogy bedőlhessek az ágyamba.

...

Hamar elérkezett a szombat, de én már előző nap direkt bevásároltam, hogy minden meg legyen az estére így már csak az hiányzott, hogy felvegyek valami ruhát és elinduljak a megbeszélt helyre.
Nem vittem túlzásba, mert nem akartam túl öltözni, ezért csak egy fehér, szaggatott farmert vettem fel és hozzá egy ugyan ilyen színű, bő, vékony pulcsit.

Fél órával később már úton voltam a park bejáratához, ahol már ott várt engem hyungom és, amit meglátott egy apró mosolyt villantott felém.
Egy sok zsebes fekete nadrág volt rajta egy szürke, hosszú ujjú pólóval, ami tökéletesen kiemelte izmos felső testét és most valahogy úgy éreztem magam, mint akit megsemmisítettek.

- Szia Lixie. - köszöntött egy szoros öleléssel, amint közel értem hozzá, amit én is viszonoztam neki.
- Szia Binnie.
- Mi az ott a kezedben? - vette észre a szatyrot, amit eddig szorongattam.
- Az meglepetés. - tettem mutató ujjam ajkaim elé. - Majd megtudod, ha oda értünk.

Azzal el is indultunk a tavacskához és egy tetszőleges padra leültünk.
- Mivel múltkor nem tudtál kijönni a tűzijátékra, mert beteg voltál úgy gondoltam megleplek. Igaz ezek nem tűzijátékok, de remélem, megfelelnek. - azzal elő húztam a szatyorból a benne rejlő csillagszórókat és felé nyújtottam párat. Nem vette ki őket a kezemből csak nézte, ami miatt kezdtem kényelmetlenül érezni magam.

Talán nem tetszik neki az ötletem? Most valószínűleg mindent elrontottam.
Kezdtem kétségbe esni, de ekkor hirtelen rám emelte tekintetét és megsimította azt a kezemet, amiben a kis botokat tartottam.
- Mind ezt miattam találtad ki? - kérdezett rá csillogó szemekkel, mire én csak elmosolyodtam és bólintottam egyet válaszképp. - Köszönöm. - vette ki kezemből végre a csillagszórókat és egyet azonnal meg is gyújtott. Én se tettem másképp és már mind ketten csak a sercegő hangot hallgattuk és a pattogó fényeket néztük.

Már nem tudom hányadik pálca égett le, mikor megéreztem, hogy a bal kezemre lesimított és megszorította azt. Felé néztem és ekkor vettem észre, hogy ő valószínűleg már egy ideje csak engem figyel és eléggé zavarba is hozott ezzel.
- Amikor eljöttél hozzám, mert beteg voltam, kicsit haragudtam rád, de aztán eszembe jutott, hogy így gondolom te se mentél ki a srácokkal. Nem tudtam, hogyan köszönhetném meg neked azt, hogy gondoltál rám, erre még ezt is kitaláltad csak azért, hogy örömet okozz nekem. - hajtotta le a buksiját, ami így elég aranyosan nézett ki. - Mégis mivel érdemeltem ki mind ezt a sok kedvességet tőled?
- Igazából nincs rá különösebb okom, csak kedvellek és szerettem volna a kedvedben járni. - mosolyom, ha lehet még szélesebb lett, mikor meglepetten felpillantott rám és csak értetlenül nézett rám. - Nem muszáj viszonoznod, csak mivel úgy is rákérdeztél így úgy voltam vele, hogy miért ne mondhatnám el. - rántottam vállat és a víz felé néztem inkább, amin visszatükröződtek a csillagok és a fényes hold.
- Én is kedvellek Lix.

Eddig egész jól sikerül haladnom ezzel a kis novellás könyvvel. Remélem ez a rész is tetszett nektek, hisz ez egy elég közkedvelt shipp és próbáltam minél többet kihozni belőle 😊