13.❀2Chan❀

587 28 0
                                    

- Binnie. - kiabáltam be a nappaliba, miután bejöttem a postaládától. - Meghívást kaptunk egy esküvőre. - újságoltam el neki a hírt.
- Kiére? - értetlenkedett.
- Olivéra, tudod Felix nővére. - világosítottam fel és leültem mellé.
- Itt azt írja, hogy elegánsan kell felöltözni, de nekem nincs egy öltönyöm se. - fancsalodott el. Hogy kicsit jobb kedvre derítsem adtam az arcára egy nyálas puszit.
- Ne aggódj. Most szépen elmegyünk és veszünk neked egyet. - pattantam fel és húztam magam után.

Hamar elkészültünk és elindultunk egy öltöny üzletbe. Levették a méreteit és sorra hozták azokat, amik jók lennének rá. Szerencsére csak félórába telt kiválasztania, hogy melyiket szeretné, aminek kifejezetten örültem. Egy nagyon elegáns fekete darabot választott egy ugyan ilyen színű inggel és fehér nyakkendővel.

...

- Kész va.. - akadt el a hangja, amint benyitott a szobába. Éppen akkor vettem fel a mellényt az ingemre.
- Igen drágám? - léptem közelebb hozzá, hogy arcára tudjak simítani.
- Semmi, látom készen vagy. - dadogta és még zavarba is jött. - Indulhatunk? - bólintottam és miután bezártam a ház ajtaját, már indultunk is a helyszínre. Nagyon jól választott Oliv meg kell hagyni. Az erdő szélére lettek felállítva a székek és a boltív, mely alatt esküdni fognak. Mindenhol fehér vagy rózsaszín virágok voltak, ezzel is megadva a hangulatot.

Lassan elkezdődött a ceremónia. A menyasszony ruhája szemkápráztatóan szép volt a sellő szabásával és az egészet még csipke is borította. Észrevettem, hogy kedvesem még kicsit el is érzékenyült ezért egy szövet zsebkendőt nyújtottam neki, amit el is fogadott, hogy letörölhesse édes könnyeit.
Elérkeztünk arra a pontra, amikor a csokor magasba száll és valakinél landol. Nem is igazán figyeltünk, hisz ezért inkább a lányok vannak odáig, de sajnos a virágok az én fejemen landoltak. Nevetve vettem fel a földről, míg Olivia küldött egy puszit a levegőbe és kacsintott is.
- Úgy néz ki, mi leszünk a következők. - hajoltam közelebb kedvesemhez és egy gyors puszit adtam ajkaira. Ő csak bólintott egy aprót teljesen paradicsom pirosra színeződött arccal.

Bementünk a tágas terembe, mert már kezdett sötétedni és a bálnak is elérkezett az ideje. Sokan szinte azonnal elkezdtek táncolni párjukkal, mások az ital pultnál beszélgettek.
- Szabad egy táncra? - hajoltam meg kicsit Changbin előtt felé nyújtva egyik kezem. Átadta kacsóját és közel húzva magamhoz kezdtünk el lassúzni a lágy zongora dallamra.
- Szerintem a mi esküvőnkön is élő zene legyen. - suttogtam kedvesemnek.
- Nem rossz ötlet, de én inkább a tenger parton szeretném tartani. - csatlakozott a tervezgetéshez.
- Szeretlek. - döntöttem össze homlokunkat.
- Én is téged Chan. - zárta be köztünk azt a pár centit és egy édes csókba invitált. Ritka, amikor ő kezdeményez ezért ki is használtam a helyzetet és nem akartam hamar elválni tőle.
Még jó pár zenét végig táncoltunk így egymás karjaiban, míg ki nem fáradtunk.

- Binnie. - szólítottam meg, miközben a tömeget néztük egy félre eső asztalnál. - Hozzám jönnél? - tettem fel a kérdést, hisz igazából még el se jegyeztük egymást.
- Igen. - válaszolta és a nyakamba kapaszkodva ölelt magához.

Tudom szörnyen rövid lett, de ennyit tudtam ebből kihozni 😣

❀ Stray Kids Oneshots ❀ ✔️Donde viven las historias. Descúbrelo ahora