- Hmm?
Jisung nem válaszolt, tovább bámulta az idősebbet.
Minho visszatette a maszkot az arcára, de Jisung megállította.
- Hyung, nagyon jól nézel ki.
- Azt mondod? – kérdezte Minho, mire a másik bólintott.
Elmosolyodott, és tovább sétált, a maszkot az állánál hagyva.
- Találkozhatok a barátaiddal? – kérdezte Jisung.
- Mi? Miért akarsz?
- Nem tudom, csak úgy.
Minho gondolkodott egy kicsit, mielőtt megszólalt: - Holnap este. - felelte.
A fiatalabb elmosolyodott, izgatottnak érezte magát.
- Komolyan mondod, jobb, ha nem hazudsz.
- Jisung, ha találkozol velük, nem mondhatod el senkinek. - Minho szembefordult vele. - Még csak nem is kellene elmondanom ezt senkinek, nem tudom, miért mondom el.
- Bízol bennem?
Az idősebb csendben maradt. Mindezt azért mondta el neki, mert valóban megbízott benne?
- Igen, azt hiszem. - motyogta.
Jisung ásított, és kinyújtotta karját a levegőben.
- Most haza kéne menned, fáradt vagy. - mondta Minho.
- Nem, jól vagyok, tovább akarok veled maradni.
- Nem Jisung, menj haza aludni.
Jisung vereségében felsóhajtott. Ám ekkor eszébe jutott egy ötlet.
- Add ide a telefonod.
- Mi? Miért?
- Be írom a számomat, te pedig az enyémbe. - Jisung mosolyogva átnyújtotta Minhonak a telefonját.
Számot cseréltek, és visszaadták egymásnak a telefonjaikat.
- Köszi hyung! Írhatsz nekem bármikor!! – mondta Jisung, és integetve indult el.
Minho visszaintett, és figyelte, amint Jisung elsétál.
Bekapcsolta a telefont, és elmosolyodott, miközben az új névjegyet nézte.
•
Jisung másnap dél körül felébredt, mert tegnap olyan későn feküdt le.
Lement a földszintre, és hallotta, hogy az apja az anyjával beszélget, elég feszültnek tűnt.
- Mi a baj? – kérdezte még félálomban.
- Amikor hazajöttem az ebédszünetre, megálltam egy kisboltban vizet venni, és egy gyerek ellopta a pénztárcámat. - az apja csalódottan válaszolt.
- Melyik kisboltban? – kérdezte Jisung már teljesen ébren.
- Más környéken van.
- Miért mennél oda? - kérdezte Jisung.
- Vízre volt szükségem.
- Melyik pénztárca volt az?
- Az egyik Louis Vuitton pénztárcám.
- Oh. – válaszolta Jisung, és visszament az emeletre, hogy lefeküdjön az ágyára.
"Nem igazán számít, hogy ellopták a pénztárcáját, sokkal több dizájner pénztárcája van."
Pihentetni kezdte a szemét, de megzavarta egy üzenet a telefonján.
minho hyung!
ma, 12:10
>találkozzunk ma éjfélkor az utcai lámpánál.
rendben.<
•
- Ma este hozok valakit. - mondta Minho a nappaliba lépve, ahol Chan ült.
- Mi? - Chan rá nézett.
- Ne aggódj, hyung egy kedves aranyos gyerek.
- Miért? Kedveled őt? - elmosolyodott.
- Pfft n-nem, ő csak egy kíváncsi kisgyerek. Ő a megszállottom. – mondta Minho, miközben az álláról visszahúzta a maszkját az orráig.
"Ő a megszállottam, nem pedig fordítva."
YOU ARE READING
Bad | minsung ✓
Fanfiction"- Ne lopj, lopni nem jó. - És ki mondta hogy jó akarok lenni?" ∆ fordítás | translation eredeti író | original writer @maxsluvr 2023.01.01 - 03.12.