Jisung újra átjön ma este!! Minho énekelve ment ki a szobájából a nappaliba, ahol mindenki más is volt.
- Ew hyung, kérlek, soha többé ne csináld ezt. – mondta Hyunjin, és undorodva nézett Minhora.
- Ennyire oda van érte? – tette hozzá Changbin.
Minho elpirult. - Nem vagyok!
- Ma átjön? – kérdezte Chan felnézve a laptopjából.
- Igen.
- Ma este elmegyünk a plázába, végre be jutottam a biztonsági kamerákba.
- Oké. – mondta Minho.
- Jisung akar jönni?
- Valószínűleg, jönni akar majd.
•
- Ma itt alszunk.
Jisung levette a szemét a számítógép képernyőjéről, és a barátaira nézett, akik a hálószobája ajtajában álltak.
- Mi? Miért?
- Anyád megkért minket. - mondta Felix, majd leült mellé az ágyra, hogy nézze, mit csinál.
"Remek, hogy fogok elmenni ma este?" - Jisung a szemét forgatta.
- Akkor rendben. - Felkelt és a mosdóba ment.
*ding ding ding*
- Miért rezeg ennyira Jisung telefonja? – kérdezte Jeongin, és Jisung telefonjához hajolt, hogy megnézze, ki írt.
minho hyung!: ma este nem maradunk otthon, kimegyünk
minho hyung!: vegyél fel teljesen feketét, ne legyen élénk szín.
minho hyung!: ne mondd el senkinek, hogy ma este elmész.
Jeongin szája tátva maradt, megdöbbent, de nem zihált, mert nem akarta felkelteni a figyelmet. Csendesen megfordította Jisung telefonját.
- Ki volt az? - kérdezi Seungmin.
- Senki, csak Twitter értesítések.
•
Már majdnem éjfél volt, és már mindenki aludt.
Jisung fekete melegítőnadrágot és fekete kapucnis pulcsit vett fel aludni, hogy ne csapjon túl nagy zajt, amikor éjszaka le lép.
Lábujjhegyen az ablakhoz lépett, és csendesen kinyitotta.
- Elmész Minhohoz?
Jisung feje a hang irányába fordult, és látta, hogy Jeongin karba tett kézzel ül.
- Honnan tudod?
- Láttam az sms-eidet.
- Kérlek, ne mond el.
- Ne aggódj, nem fogom, csak gyere vissza korán, nehogy észrevegyék, hogy elmentél. - mondta Jeongin, majd visszafeküdt.
- Remélhetőleg befogja a száját. - motyogta Jisung, majd kiugrott.
•
- Szia hyung. - Jisung odament Minhohoz, aki az utcai lámpának volt dőlve.
Az idősebb bólintott, és elindult, jelezve Jisungnak, hogy kövesse.
- Szóval hova megyünk? - kérdezi Jisung.
- A plázába.
- A bevásárlóközpontba? Miért? Már bezárt.
- Pont ezért.
"Oh igaz, ők lopnak."
- Hogy jutunk be oda?
- Chan hyung. Ő zseni, feltörte a biztonsági kamerákat.
Jisung szája o alakot formált, és válaszul bólintott.
Mire a házhoz értek, már mindenki kint volt és várta őket.
Changbin Jisung és Minho maszkokat vettek fel, hogyha valaki meglátná őket.
Megérkeztek a bevásárlóközpontba, és a parkolóban maradtak, közvetlenül az egyik ajtó mellett. Chan az autóban maradt, és a laptopjukról figyelte a biztonsági kamerákat.
- Oké, srácok, pontosan 30 percük van, amíg a biztonsági szolgálat helyreáll, és az ajtókat ismét bezárják. - mondta Chan. - Elne felejtsetek, menni a Rolexbe, el venni egy rose gold-ot és egy gold-ot. A fickó pokolian sok pénzt ajánl értük. Az egyetlen dolog, ami miatt aggódni kell, az az, hogy ott van-e az éjszakai őr.
Mind a négyen bólintottak, és az alkalmazottak ajtóin keresztül bementek a bevásárlóközpontba.
- Menjünk gyorsan Rolexbe. - mondta Changbin, Hyunjin pedig követte.
Jisung éppen utánuk akart futni, de megállították, amikor Minho megragadta a kezét.
- Menjünk az ékszerüzletbe. - mondta Minho.
- O-oké.
Az ékszerüzlet közel volt a kijárathoz, így ha futni kellett, ott voltak az ajtók.
- Vegyünk páros gyűrűt. - mondta Minho és elmosolyodott.
Jisung elpirult, valószínűleg most pirult el legjobban életében, de szerencsére a maszk takarta, és a sötétség miatt nem lehetett látni.
Végül kiválasztottak két ezüstöt, és a jobb kezük negyedik ujjára tették.
Kimentek az üzletből, és látták, hogy Hyunjin és Changbin teljes sebességgel feléjük futnak két dobozzal a kezükben.
- Srácok, mennünk kell, azt hiszem, valaki látott minket. - mondta Hyunjin.
- Hé! Álljatok meg! - kiáltott valaki.
- Igen, meg látott. - Changbin felnyögött, és futni kezdett, ahogy Hyunjin is.
Jisungnak nem volt ideje hátranézni, Minho megfogta a kezét és futni kezdett.
Az adrenalin, amit érzett, amikor először kiugrott az ablakon, visszatért, és egy apró mosoly jelent meg az arcán.
Mind a négyen beszálltak az autóba, és Chan olyan gyorsan elhajtott, hogy esélye sem volt arra, hogy az éjszakai őr lépést tartson az autóval.
Jisung felsóhajtott, és Minho vállára hajtotta a fejét. Összekulcsolta a kezüket az idősebb ölében, és magában mosolyogva nézte a gyűrűt.
- Ez igazán szórakoztató volt. - motyogta elalvás előtt.
YOU ARE READING
Bad | minsung ✓
Fanfiction"- Ne lopj, lopni nem jó. - És ki mondta hogy jó akarok lenni?" ∆ fordítás | translation eredeti író | original writer @maxsluvr 2023.01.01 - 03.12.
