- 7000, 7100, 7900 dollár. - mondta Chan, és ledobta az asztalra a pénzt, amit számolt.
- Mire számítasz? Múltkor loptunk egy Valentino pénztárcát a srácnak, és ő sem fizetett teljes árat. – válaszolta Hyunjin.
Jisung hallgatta a beszélgetésüket, és Minho vállára hajtotta a fejét.
"Hú, nem hiszem el, hogy anyuék pénztárcáját is ellopták."
- Tudod, mit nem értek? Az a tény, hogy ő gazdag, valószínűleg maga is meg tudja venni a boltban, de ő úgy dönt, hogy illegálisan vásárolja meg tőlünk. - mondta Changbin.
Jisung bólintott. "Ez az, amit én sem értek."
- Ez unalmas, menjünk. - suttogta Minho Jisungnak, hogy a többiek ne hallják.
- Hová megyünk? – suttogta vissza.
- A szobámba. - megragadta a fiatalabb kezét, és a folyosón a szobájába vezette.
Minho lefeküdt az ágyára. - Olyan fáradt vagyok. - megveregette a mellette lévő helyet, és szét tárta a karjait. - Gyere ide.
Jisung örömmel ugrott fel az ágyra Minho karjába.
- Hyung.
- Hmm? - A férfi lehunyta a szemét, hogy tartson egy kis pihenőt.
- Ki tudod szúrni a fülemet?
Minho kinyitotta a szemét, és Jisungra nézett.
- Mi? Miért ilyen hirtelen?
- Nézegettem a fülbevalót az asztalodon, és én is szeretnék, egy ideje vágyom piercingre, de a szüleim soha nem engedték.
- Biztos vagy ebben?
- Igen, hyung. - duzzogta Jisung.
- Úgy értem, akarod, hogy én csináljam? Nem akarsz elmenni egy helyre, ahol megcsinálják?
- Nem hyung, miért pazarolnék pénzt, csak csináld meg helyettem... kérlek...
- Rendben, oké.
Minho egy biztosítótűvel átszúrta Jisung fülét. Valószínűleg nem volt higiénikus, de ő akarta.
- Ez nem is fájt. - mondta Jisung, és a tükörben nézte őket. Minho a falnak dőlt és őt figyelte.
- Tudsz adni még egyet a bal oldalra is? Kaphatok kettőt? – kérdezte, és az idősebbre nézett a tükörben.
- A fenébe Jisung, ha már rosszfiúvá válsz, akár a hajad is befesthetnénk, ha már itt tartunk. - mondta Minho gúnyosan, és felnevetett, miközben ismét a fülébe szúrt.
- Tulajdonképpen hyung, ez jó ötlet, fessük be a hajam is. - mondta, majd összerándult attól a kis fájdalomtól, hogy a gombostű ismét áthaladt a fülén.
- Mi? Vicceltem, tényleg akarod?
- Úgy értem, a hajad barnára van festve, fesd be az enyémet is!
- Rendben, amit csak akarsz.
•
Hajfestéket vettek (loptak) a boltból, most pedig jelenleg a mosdóban csinálják Jisung haját.
- Mi késztettet arra, hogy mindezt megcsináld? - kérdezte Minho.
- Nem tudom, olyan régóta szerettem volna ezt meg csinálni, de a szüleim soha nem engedték meg.
- És most mi késztetett erre?
- Te.
- Mi? Én? soha nem mondtam neked, hogy ezt csináld.
- Nem ilyen módon, hyung, úgy értem, amikor veled vagyok, igazán magabiztossá válok. - válaszolta Jisung elvörösödve. – Szóval nem fogok félni a szüleimtől, amikor ma este hazamegyek, mert gondolok majd rád.
Minho elpirult, ez váratlanul érte.
Amikor végeztek, együtt ültek az ágyon, Minho fejével Jisung ölében.
- A narancs jól áll neked. Olyan jóképű vagy Jisung. - motyogta Minho, majd lassan lehunyni kezdte a szemét.
A fiatalabb mosolyogva nézett Minhora miközben, a fejét simogatta.
- Hyung kérdezhetek valamit?
- Hmm?
- Miért kezdtél el lopni?
Várta a választ, de cserébe halk szuszogást kapott az idősebbtől.
- Azt hiszem, nagyon fáradt voltál, aludj jól, hyung. – suttogta, majd lehajolt és puszit nyomott a homlokára.
YOU ARE READING
Bad | minsung ✓
Fanfiction"- Ne lopj, lopni nem jó. - És ki mondta hogy jó akarok lenni?" ∆ fordítás | translation eredeti író | original writer @maxsluvr 2023.01.01 - 03.12.