Elvesztették szemed elől
Így elveszed szemem világát
Érezteted velem milyen ha nem talállak
Csak én érzem jelenléted biztonságát
Mesteri csomókkal kötözöd kezem előre
Lábaimon állok elég ingatag
Büntetsz mert nem tanultam meg
Büntetsz mert az ígéretet ígéretre halmozom
Csak azt nem tartom
Remegve állok előtted tartom magam
Hallom ahogy készülődsz de nem látom szemed
Csak érzem hatalmas tenyered
Kedvenc eszközöd kerül kezedbe
Tudom mert hallom suhogását
S hamarosan érzem első csapását
Minden csapás más mit tőled kapok
Érzem az aggodalmat a féltést s a végtelen szeretetet
Könnyeimmel tisztul minden bűnöm mit felsoroltam
S a végére fáradtan csúszok bele a vastag játékba
S te mintha csak erre vártál volna
Eldobod korbácsod s jelezd emeljem fenekem
Te magad érkezel s feszítesz szét együtt mindennel
De nem elég mert csiklómmal kezdesz játszani
Majd a hármas orgazmusommal rántalak magammal
S te megkínzott hátamra dőlve ölelsz a békességben
YOU ARE READING
Fájdalmas kötelék
PoetryShe loves her independence, and yet sometimes she like to be told what to do. That's part of her contradiction and part of her magic. And part of your magic will be when you understand. A borítóért megint köszönet @PeterMester Feladtam a címeket így...
