Valami egészen másra van szükségem
Nem elég a megszokott
Nem elégíti ki nem adja meg ami kell
Szükségem lenne nem is tudom
Két hatalmas karra miben elveszhetek
Egy szigorú kézre mi elfeledtet velem mindent
Olyan egyedül vagyok
Mégis körülöttem mindenkivel
Hasznosnak érzem magam míg
Segítek vagy tanulok
De minden csak addig tart
Míg eredménye nem lesz
Mert bármit teszek az nem éri el a hasznos szintet
Túl sok mindent akartam talán
Elrontottam minden lépést
Így magam maradtam a végére
Csak szeretném érezni hogy élek
Hogy használnak és nem félek
Nem segít ha ég a tüdőm és nem kapok levegőt
Ha megmozdulni is fáj mert elvelesztem a csatát
Csak kéne valaki más aki csak egy pillanatra
De megszüntet mindent
Egy kéz egy szempár mi belém mélyed
Csak kell egy élet ahol megkapom amit kérek
YOU ARE READING
Fájdalmas kötelék
PoetryShe loves her independence, and yet sometimes she like to be told what to do. That's part of her contradiction and part of her magic. And part of your magic will be when you understand. A borítóért megint köszönet @PeterMester Feladtam a címeket így...
