Mikor temetem az érzelmeket
Akkor temet engem az élet súlya
Nincs más ki értené
Másnak logikátlan zavaros víz
Az én harcom a hullámok fölött maradni
Az sem biztos hogy jó
Túl sok a tennivaló
S bennem olvasó szemed látja
Hogy szükségem van egy másik világra
Édes korbácsod csókja járja testem
Elfáradtam szükségem van rád
Mikor kezed fenekemet éri
A csapás lelkemig hatol
Hogy benned és veled elfelejtsem
Az egész rohanó világot
A fájdalom éltet
Lebont egészen és újraalkot
Mindent elfelejtek kezed alatt
Csak elfogadom befogadom
Mindent megélek amit kapok
Csillogó szemedben látom
Hogy bármit megadsz míg tiéd vagyok
Megmentesz és elkapsz
A szakadó védőháló alatt
Te mindig ott maradsz
YOU ARE READING
Fájdalmas kötelék
PoetryShe loves her independence, and yet sometimes she like to be told what to do. That's part of her contradiction and part of her magic. And part of your magic will be when you understand. A borítóért megint köszönet @PeterMester Feladtam a címeket így...
