Mosolygó szemeidbe nézve terülök el
Előtted a hatalmas ágyon
Nem tudom mi vár rám
Minden alkalom egy új esély
Az izgalmas játék lehetőségével
Fölém ereszkedve csókolsz szüntelen
Míg szédülve nézek szemedbe levegőért kapva
Édes csókokkal haladsz lefelé ösvényt alkotva
Hajadba kapnék de morcosan morogva szorítod csuklóm
Fejem fölött a matracba
Két apró csavarással díjjazod bimbóimon mozdulatomat
Egy apró morgással biztosítod akaratodat
Mosolyogva harapsz ajkamba
S egyetlen rántással fordítasz hasamra
Alám ékelsz egy hatalmas párnát
Így szembenézel fenekemmel
Nem tetszik hogy így nézel hangot adva ennek
Csak egy kis büntetést érek el
Kezedbe veszed a pálcát
És tízet tízet mérsz rám majd azzal zárod büntetésem
Hogy mindened az enyém akkor nézem
Bármely csodálatos porcikádat mikor éppen akarom
Az enyém vagy testesül lelkestül ezt jól jegyezd meg
Nyomatékként hatalmasat csapsz fenekemre
Majd boldogan perdítesz vissza a hátamra
Két csipeszt veszel kezedbe lánccal összekötve
Előbb az egyik bimbóm ejted fogságba
Majd boldog vággyal teli mosollyal
Rabul ejted a másikat pont mint szívemet
Azt a fájdalmasan kéjes fogas csipeszt veszed kezedbe
Hatalmas mosollyal tudatod ezt élvezni fogod
Csiklómra csipteted s fellélegezni se hagysz időt
Hatalmas tagodat egy lendülettel belém préseled
Versenyt futsz az idővel úgy érkezel belém
A lendületed magával ragad
A csúcsig juttat s ott lerántod láncomat
Az édes fájdalommal együtt élvezek
YOU ARE READING
Fájdalmas kötelék
PoetryShe loves her independence, and yet sometimes she like to be told what to do. That's part of her contradiction and part of her magic. And part of your magic will be when you understand. A borítóért megint köszönet @PeterMester Feladtam a címeket így...
