Reggel korán keltünk fel, mivel Willnek még vissza kellett mennie a cuccaiért Quackityhez. Amikor összepakolt elköszönt Alextől én pedig el kísértem a repülőtérre. Beszélgettünk, de arra lettünk figyelmesek hogy hamarosan indul a gép, így el kelett búcsúznunk egymástól.
Hosszasan megcsókoltam, és ölelgettem mint egy nagy plüssöt. De sajnos el kellett engednem. Még sokáig néztem a gép után ami elszállt. Vissza. Londonba.
Elment. Talán örökre...
*2 hónappal később*
1 hónapja. 1 hónapja hogy szakítottunk Willel. Szerettük egymást, de ez a távkapcsolat nem igazán működött. És meglátogatni sem igazán bírtam, mert suli volt. Neki pedig bizonyára sok dolga volt. Ez van, így hozta az élet. Azért sokat köszönhetek neki. Ő ráébresztett arra hogy soha nem tudok túllépni Quackityn.
Quackityn, akivel már amióta összejöttünk Willel, nem beszélünk. Ez kb. két hónap. A streamjeit néztem mindig, de azon kívül soha nem láttam. Hiányzik nagyon, és szeretem. Nem akarok ráírni, valószínűleg már el is felejtett. Na mindegy. Soha nem lépek túl rajta. Legalább ezt tudom.
Reggel kurva álmosan keltem. Semmit sem aludtam. Csak kattogott az agyam. Így úgy néztem ki mint egy hulla. Szerencsére egy kis smink feldobta az arcom. Felöltöztem. Szombat volt, így kedvem lett volna visszaaludni, de megígértem Lalának hogy bevásárolok a ma esti bulira.
Semmi nagy igazából, csak csinálunk egy kis bulit. A haverokkal. Igen. Persze Quackity nem lesz itt. Nem is volt alkalmam elhívni, mert nem beszélünk. Sajnos.
Fogtam a kulcsot és magam után bezárva az ajtót, gyors elsétáltam a legközelebbi boltba. Szeretek azért idejárni, mert kedvesek az eladók. Meg közel is van nagyjából.
Amikor bementem fogtam egy kosarat és elindultam. Néztem a bevásárló listát, közben pakolásztam a kosaramba.
Egyszer éppen egy üdítőnek az összetevőit néztem, /fogalmam sincs miért/ amikor valaki nekem jött. Felnéztem hogy leordítsam, de amint megláttam hogy ki az, azonnal belém fagyott minden szó. Quackityvel egy ideig csak bámultunk egymásra, majd hirtelen ötlettől vezérelve kikerültem és elindultam a zacskós levesek irányába.
Ott megálltam és bámultam. A leveseket. Huuu de érdekes. Természetesen Quackityn forgott az agyam. Annyira régnek tűnik minden ami akkor történt... hiányzik. Ahhhaoshsigssnsk.
Ekkor lépteket hallottam, és valaki megállt mellettem. Én továbbra is a leveseket bámultam. Haha izgalmas.
- Szakítottatok? - hallottam meg egy ismerős hangot. Riadtan odanéztem. Ő állt mellettem.
- Igen - motyogtam hallkan, és a sírógörcs kerülgetett. Szerintem ezt észrevette és hallkan átkarolta a vállam. Feléfordultam és megöleltem. Kicsit később ölelt vissza, amiből arra következtettem hogy hirtelen jött neki.
- Sajnálom - mondta hallkan.
- Nem, én sajnálom. Amikor összejöttunk akkor téged.... aah mindegy, nem kellett volna. Tényleg sajnálom és hiányzol. - szipogtam a fiú mellkasába.
- Semmi baj. - símította meg a hajam. - De amúgy mi volt olyan érdekes abban a levesben hogy itt bámultad? - erre elnevettem magam és elhúzódtam tőle.
- Nem tudom - mosolyogva letöröltem pár könnycseppet és q fiú szemébe néztem. - Szóval, ma tartunk egy bulit. Nálunk. Csak a haverok jönnek, n-nem lenne kedved jönni? - kezdtem félénken, mert selytelmem sincs mit reagálhatna erre, két hónap után.
- Persze. Úgy sem terveztem semmit estére. - megkönnyebbülten sóhajtottam.
- Oké, akkor ott - mosolyodtam el és bólintottam. Elindultam a másik irányba. A leves. Ahj midnegy, majd máskor veszek.
-Várj Zoe - szólt utánam, mire visszafordultam. - Streamelünk ma egyet a buli előtt? A chat hiányol. - erre elmosolyodtam. Awww.
- Persze. 4- kor nálatok? - anyira joo hogy minden a régi. Azthiszem.
- Tökéletes - bólintott. Utoljára rámosolyogtam és a kassza felé vettem az irányt. Gyors fizettem és hazamentem mindent előkészíteni a bulira.
Amikor végeztem, már pont 3 óra volt. Még volt egy órám, így nekiálltam telefonozni..
3:35kor aztán elkezdtem elkészülni. Készen is lettem 45re így el is indultam.
Az ajtóhoz érve furcsa érzés fogott el. De jó értelemben. Hianyzott. Bekopogtam..
Words: 590
*Uuu 🦋*
YOU ARE READING
Its started with a hug...||Quackity ff. |
FanfictionIgen, mindegy egy öleléssel kezdődött. Csupán egy fan voltam, aztán lassan az élete része lehettem. - Quackity x Oc - Language: Hungarian - Curse words - Completed