A konyhából hatalmas csörömpölés hallatszott. Lily ijedtében leejtette az újságot. Bosszankodva felvette, és kinyitotta. Ám ekkor másodszor is egy nagy robaj rázta meg a házat, és a magazin megint a földön landolt. Ezért inkább felállt, és megnézte, mit is művel az anyja.
A konyhában hatalmas felfordulást talált. Egy tányér összetörve hevert a padlón, míg a helység másik sarkában egy vázát látott vagy tíz darabban. Az anyukája az üvegszilánkokat próbálta felporszívózni, több-kevesebb sikerrel, az apja pedig egy tócsát törölt fel.
Lily úgy érezte, ezt a káoszt nem tudja tovább nézni, ezért visszament a nappaliba, és felvette az újságot. Leült, hogy végre elolvassa a cikket, amit elkezdett.
„A helyszínen rajlottakról egy rendőr éppen kiérez egy szemtanút..."
Lily megrázta a fejét. Még egyszer nekifutott.
„A helyszínen zajlottakról egy rendőr éppen kikérdez egy szemtanút. A 27 éves férfi azt állította, hogy a gyantásított a helyszínre érkezett, és..."
- Ez most valahogy nem megy nekem- gondolta. – Friss levegő kell.
Így kiment a kertbe.
Az égalja gyönyörű, élénk piros volt, a teteje pedig sötétkék. A nap egy felhő mögül pislogott a világra, míg a hold egy fa mögött árválkodott. Lily megállapította, hogy ennél szebb naplementét életében nem látott.
Ám ekkor zörrenést hallott egy bokor felől. Megijedt. Mi van, ha egy betörő áll lesben a cserje mögött? Vagy talán egy vadállat lapul a fűben? Gyorsan elhessegette magától a rémképeket. Beszaladt a házba, egyenesen a konyhába, ahol a szülei még mindig takarítottak. Hadarva elmagyarázta nekik, hogy valószínűleg egy valami hatalmas szörny bujkál a kertben, és csak arra vár, hogy támadhasson. A felnőttek összenéztek, és követték a lányukat. Tudták, hogy nagy a fantáziája, és biztos csak képzelődött, de mi van, ha mégsem?
Öt perc múlva Lilyék már a bokor előtt álltak teljes felszerelésben. Minden náluk volt, ami kellhet: védőfelszerelés (esőkabát), fegyverek (serpenyő és egy műanyag kard) és a legfontosabb, a szörnyirtó spray (hajlakk). Lily anyja már éppen emelte a fegyverét, amikor a szörnyeteg előbukkant a cserje alól, és az orrával buzgón szimatolt. A hátából halálos tüskék meredeztek.
Mind nevetni kezdtek, és csak nevettek és nevettek.
- Ez csak egy süni! – kiáltotta Lily a nagy kacagás közepette.
Az elkövetkezendő húsz percben a kisállatot figyelték meg. Amikor az már eltűnt a sötétben, mind bementek, hogy a nagy izgalom után egyenek valami finomat. Ám kiderült, hogy a vacsora odaégett, de ezen már csak nevetni tudtak.
2020. június 18.
YOU ARE READING
Lélektükör - novelláim
Short StoryEgy lány novellái, aki ezt a csodálatos tevékenységet, az írást választotta hobbijául. Jó szórakozást az olvasáshoz!