Lélektükör - novelláim

Értékek

Francois Villon Apró képek balladája című verse alapján

Tudom, reggel milyen az aszfaltos utca,
Tudom a zajokat, tudom a házakat,
Tudom, az óra a köröket mily lassan futja,
Tudom a sötét festékszórós falakat,
Tudom a nyári este milyen álmatag
Tudom a kandallóban pattogó lángot,
Tudom, hogy mossa a hullám a sárga partokat,
Ésszel én mégsem foghatom fel a világot.

Nem tudom a csillagok ragyogó titkait,
Nem tudom, milyen erős a buja természet,
Nem tudom, a tüskés rózsa miért bonja szirmait,
Nem tudom, hogy mennyit ér egy emberélet,
Nem tudom, kik alkotják az ősi regéket,
Nem tudom, a bátor hősök honnan származnak,
Nem tudom, a gondolatok hogy hagyják el elmémet,
Úgy hiszem mégis, hogy ez is elég, hogy szárnyaljak.

2024. február 28.

Igen, írtam egy verset. Méghozzá irodalom órára, de olyan jól sikerült, hogy felteszem ide, mert szerintem megérdemel egy helyet ebben a könyvben. A feladat az volt, hogy Francois Villon Apró képek balladája alapján írjunk egy verset a dolgokról, amiket tudunk és nem tudunk. Én igyekeztem a korabeli ballada formaiságaihoz tartani magam, bár kissé eltértem, mert elfelejtettem, hogy a sorok refrénnel végződnek, és ajánlás sincsen. De azért remélem, tetszett!