A Rosszfiú

Miattad Lettem Rossz

Ismét a városban sétálunk, nem tudjuk merre megyünk, de őszintén ez minket nem is érdekel.
Most az a fontos hogy ne legyünk otthon.
Dylannel elég sokat beszélgetünk, mindenről.
-Rachel. - szólított meg.
Rá néztem erre Dylan csak szélesen vigyorgott.
-Mi az? - kérdeztem és ekkor Dylan hirtelen kinyújtotta a karját és egy épület felé mutatott.
-Tetováló? - kérdeztem.
-Mondtad hogy szeretnél egyszer tetoválást. - vigyorgott rám Dylan.
-Anyáék tuti kiakadnának. - feleltem.
-Így is úgy is ki vannak rád akadva, nem mindegy már? - kérdezte Dylan nevetve.
El nevettem magam én is, és el indultunk az épület felé.
-Sziasztok! Miben segíthetek? - kérdezte tőlünk egy kissé teltebb alkatú szemüveges férfi.
-Tetoválást szeretne a hölgy. - mondta Dylan vigyorogva és kissé előrébb lökött.
-Mi az elképzelés? - kérdezte a férfi.
-Igazából még nem tudom... - feleltem félénken.
-Semmi gond, keresünk egy mintát. - felelte a férfi és bentebb sétált.
Helyet foglalt egy asztalnál, majd mondta hogy üljünk le mi is.
A férfi elő vett egy könyvet amiben a tetoválás minták voltak találhatóak.
A férfi elém tolta a könyvet és meg kért hogy válasszak egyet.
Lapozgatni kezdtem a lapokat, rengeteg minta volt előttem, alig bírtam választani.
-Ehhez mit szólsz? - kérdezte Dylan és az egyik kígyós tetoválásra mutatott.
-Nem is rossz. - feleltem.
Tovább kezdtem lapozgatni.
Mind gyönyörű volt, ki választottam egy oroszlánosat, egy rózsásat, egy kígyósat amit Dylan mutatott és egy sárkányos tetoválást.
Valamiért ez a négy minta nagyon meg fogott.
-Most jön a neheze. - felelte Dylan nevetve.
-Nem tudom melyik legyen... - feleltem és a négy mintát kezdtem nézegetni.
-Jól gondold meg. - felelte Dylan.
-Azt hiszem a kígyós lesz. - feleltem és rá mutattam az említett mintára.
-Remek! - felelte a férfi.
A férfi fel állt és át ült egy másik székbe.
Meg kért hogy üljek le elé.
A szék nagyon kényelmes volt, a lábaimat fel tudtam helyezni egy lábtartóra.
-Hová szeretnéd? És mekkorában? - kérdezte a férfi miközben elő pakolta a felszerelését.
Dylanre néztem.
Nem szólt semmit, csak amolyan "te tudod" fejet vágott.
-Azt hiszem alkarra szeretném. - feleltem.
A férfi bólogatott egyet, majd én ismét Dylan felé néztem.
-Szerintem egy tizenöt centis elég lesz. - felelte Dylan.
A férfi bólintott egyet, majd egy kis fertőtlenítő szert kent rá a karomra, ez után elő vett egy indigó papírt amire kis idő alatt fel is rajzolta a kívánt mintámat.
Miután végzett a rajzolással az indigó papírt rá helyezte az alkaromra.
Kissé rá nyomogatta, majd amikor le húzta, a tetoválás minta már ott is volt a karomon.
-Rendben, felkészültél? - kérdezte a férfi.
Félve, de bólintottam egyet.
A férfi be indította a tetováló gépet, majd a tintába helyezte az ide oda mozgó tűt.
Közelített az alkarom felé.
A szívem egyre hevesebben vert, szaporábban vettem a levegőt.
Hozzám ért a tű hegye, szúró érzést éreztem az elején, aztán el zsibbadt az egész karom, már csak nyomást érzek.

Nagyjából két óra alatt végzett is a tetoválásommal.
Az egész karom égett, el volt zsibbadva.
A férfi be kente a tetoválásomat egy kis krémmel, majd körbe tekerte átlátszó fóliával.
Dylan le rendezte az anyagiakat és már indultunk is.
-Na milyen? - kérdezte Dylan.
-Nagyon tetszik. - feleltem mosolyogva és a tetoválásomat nézegettem.
-A következő az oldaladon lesz, ahová eredetileg is akartad. - mosolygott rám Dylan.
-Azt még nem mertem.. - feleltem.
-Ki fogod bírni, ezt is ki bírtad simán. - felelte.
-Azt hittem fájdalmasabb lesz. - feleltem és Dylanre mosolyogtam.
Dylan nevetett egy hangosat, és el kezdtük tovább fel fedezni a várost.
Még mindig a történteken gondolkozom, talán túl sokat gondolok Dylan és a köztem lévő kapcsolatra.
A cipőm orrát kezdtem bámulni, figyeltem ahogy lassacskán egyenesen lépegetek.
Dylanre pillantottam, maga elé bámulva figyelte az elhaladó embereket, és az épületeket.
Nem tudom mit is mondhatnék..
-Egyébként.. - törtem meg a csendet és Dylanre néztem.
Dylan hozzám képest elég magas, kerdően le nézett rám.
-Nem lesz ebből baj?... Mármint hogy.. Apukádék.. - feleltem.
-Miattuk ne aggódj. - vigyorgott rám Dylan miközben végig a szemembe nézett.
-Nem igazán merek így vissza menni. - folytattam és újra a cipőm orrát kezdtem bámulni.
-Hé... Rachel.. - felelte Dylan és ekkor meg fogta a vállaimat és maga felé fordított.
Velem szemben áll, magasságom miatt le kellett hozzám hajolnia, kezei a vállaimon pihennek s közben mélyen a szemembe néz.
-Mondtam hogy ez miatt ne aggódj, meg oldom. - mosolygott rám.
Teljesen megbabonáz, ahogy engem néz, figyelem ahogy ajkait lassan megnyalja, ahogy szeme át vándorol az arcom minden pontjára.
Nem szólt semmit, csak engem nézett, én pedig őt.
-Menjünk. - felelte és ekkor már el engedte a vállaim.
Lassan el kezdtünk tovább sétálni, ezúttal már haza.
Ismét szótlanul sétálunk egymás mellett, egyikünk sem tud mit mondani.
Már közeledünk a hatalmas házhoz, nem igazán merek be sétálni az ajtón.
Nagyon meg bánthattam Elenát, ki tudja mikor fog megbocsátani.
Dylan oda sétált a bejárati ajtó elé és egy kulcs segítségével ki nyitotta a zárat.
Csönd van, az egész házban sötétség honol.
A kabátok eltűntek a fogasról, a cipőknek nyoma sincs.
Dylan segített le venni a kabátom és együtt be sétáltunk a nappaliba.
Úgy tűnik Dylan apukája és Elena el mentek itthonról, még csak üzenetet sem hagytak.
Egyre jobban ideges leszek, félek hogy ha haza érnek alaposan át mossák a fejem.
Dylan oda sétált a hűtőhöz és ki vett kettő jég hideg sört, Dylan ki nyújtotta a karját hogy át nyújtsa nekem az alkoholos italt.
Oda sétáltam Dylan elé és ejtettem felé egy kis halvány mosolyt majd kezembe vettem a sört.
-Ideges vagy? - kérdezte miközben ki nyitotta a sört.
-Egy kicsit.. - motyogtam, majd ki húztam az egyik széket a bárpultnál és helyet foglaltam rajta.
-Mondtam hogy nincs mitől félned. - felelte mosolyogva Dylan és le ült mellém.
Egyik kezével át karolta a vállamat, jól esett a közelsége..
-Nincs kedved csinálni valamit? - kérdezte Dylan miközben bele kortyolt az italba.
-Mire gondolsz? - kérdeztem vigyorogva és Dylan arcát kezdtem figyelni, figyeltem ahogy nagyot nyel az italból, ahogy szemei ide oda tekintgetnek.
-Mit szólsz egy filmhez? Vagy esetleg játsszunk? - kérdezte és ekkor már rám nézett.
-Film? - kérdeztem nevetve. - Legutóbb is filmet néztünk.
-Igen, és ezzel mi a baj? - kérdezte felvont szemöldökkel.
-Akkor sem a filmet néztük.. - feleltem motyogva.
-Meg szeretnéd ismételni? - kérdezte mosolyogva.
-Nem erre céloztam.. - feleltem ismét majd lehajtottam a fejem.
Dylan ekkor le helyezte az italát a pultra, majd fel állt.
Felém fordult és kezét felém nyújtotta, gondolkodás nélkül fogtam meg a kezét.
Dylan egy egyszerű mozdulattal fel rántott a székemből majd szorosan elém állt.
Kezei most már a derekamon pihennek, ismét le kell rám néznie a magassága miatt.
-Akkor.. Mit is szeretnél csinálni? - kérdezte Dylan ismét.
-Nem tudom.. - feleltem halkan.
Dylan kezei el indultak, most már a derekamat simogatja, keze lassan mozog, előre halad vele és az oldalamat és a hasamat simítja végig.
Bele remegek az érzésbe, a hasam görcsölni kezdett, izgatottá váltam.
-Baj van? - kérdezte halkan és kissé oldalra billentette a fejét hogy láthassa vérvörös arcomat.
-Dehogy.. - feleltem és sóhajtottam egy nagyot.
Dylan mosolygott egyet, majd kezeit el vette a derekamról.
Meg fogta a kezemet és a kanapé irányába kezdett húzni.
Dylan helyet foglalt, majd ismét rám nézett.
Kis ideig még álltam ott, majd én is le ültem mellé.
-Beszélgessünk. - mosolygott rám Dylan.
Értetlenkedve néztem Dylanre.
Ez most komoly?
Sóhajtottam egy nagyot és ismét Dylanre néztem aki arra várt hogy végre szólaljak már meg.
Ujjaimat csavargattam, nem tudtam mit is mondhatnék.
Nem bírom tovább...
Meg fogtam Dylan vállait és egy erőteljes mozdulattal az ölébe húztam magam.
Egy pillanatra Dylanre néztem, mosolygott, és amolyan büszkén nézett rám.
Ajkaimat ismét Dylanére tapasztottam.
Dylan keze ismét a derekamra vándoroltak, erősen bele markolt és közelebb húzott magához.
Ajka tökéletesen passzolt az enyémhez, mintha csak egymásnak teremtették volna őket.
Egyre hevesebben kezdtem csókolni az ajkát.
Annyira kedvelem őt...
Dylan ekkor ismét erősen meg fogta a derekam és el húzott magától.
Ziláltan Dylanre néztem , aki lihegve nézett mélyen a szemembe.
-De rossz vagy. - vigyorgott rám Dylan.
-Te tettél engem rosszá. - feleltem mosolyogva, és ismét Dylan ajkára tapasztottam az enyémet.