Te És Én // P.M. ff.//[BFEJEZETT]

8.

Futottam a toronyba be.
-Megtalaltak!- kialtottam el magam.

A katonak, robotok bejottek es kicsit haat szedszedtek a tornyot. Miutan mar az utolso is meghalt Tony lepett elem.

-Mi a francot csinaltal Liv?
-Kint voltam setalni es meglattak majd elfutottam es kovettek...
-Nem az volt a szabaly hogy nem mehetsz ki?- kialtott ram. Feltem. Nagyon nagyon feltem. Nem birtam mar ott. Mindent elcsesztem megint!

Elindultam a kozeli kocsmaba. Kertem egy üveg vodkát majd elindultam vele.
Teljesen magam alatt voltam. Neki alltam inni az uvegbol. Vegig marta a torkomat a tomeny alkohol, de most nem erdekelt a fajdalom. Megerdemeltem. Megbantottam Pietrot. Veszelybe sodortam a bosszu allokat. Nem tartozom oda.

Elindultam a regi szulofalum fele. Abba az utcaba ahol laktam. Ahogy neztem vegig az utcan, ures volt...de megis az emlekek ott voltak.

Ittam meg az utolso kortyot az uvegbol majd falhoz vagtam. Setaltam csak setaltam meg el nem ertem a hazunkig. Sotet es ures volt. Mint egy kisertet ház.

Megfogtam a kilincset majd elforditottam. Belepve vegig futott a hideg a hatamon. Beljebb mentem. A nappaliba altam. Vegig neztem a helyen. Ahogy a kanapén ul apa alkoholt ontve magaba. Anya ahogy fuves cigit teker az asztalon.

Tovabb mentem a konyhaba. Ujjab elmekek. Minnel tovabb voltam ott egyre tobb emlek. Es hang. Kedztem ideges lenni. Mar fogtam a fejem a sok zajtol. Lattam mindent amit itt tortent. Ujra átéltem. Fájt! A hajamba markolva vettem egyre gyorsabban a levegot. Forogtam a szobaba es akarmerre neztem ujjab képek.

Kezdtem megorulni. Majd meghallottam egy ismeros hangot.
-Liv.
-Pietro!- fordultam a hang fele de semmi.
-Liv!
-Wanda?!- most se lattam senkit.

Ajto csapodast hallotam majd kirohantam az utcara. Valahogy azt ereztem az erobe kell futnom. Lattam ahogy az ikerpár elöttem fut. Futok utánuk ahogy csak birok. Majd hirtelen eltünnek.

-Wanda? Pietro?- neztem korbe.
Egy par percig csend majd ismet elo jottek a hangok. Egy csomo kiabalas, sikitas. Szét ment a fejem. Becsuktam a szemem es probaltam nyugtatni magam hogy ez nem igazi. Majd mikor megint elmaradtak a hangok kinyitottam a szemem.

A tekintetem a foldon fekvő Pietron allt meg. Oda rohantam hozzá.
-Pietro! Hé hé nézz rám!
-Mind miattad van! Mind miattad haltunk meg!
-Mind....miattam..- hatraltam majd lattam Wandat...Natashat...Thort...Clintet. Mindenkit amint holtan lebegtek a körülöttem.

-Nem nem ez nem lehet! Ez nem igazz!!
-Oh dehogy nem, mind miattad haltunk meg!- mondtak szinkronban.
Akar merre neztem oket lattam.

-En pedig biztam benned Liv!- csovalta a fejet Tony.

Elkezdtem sirni nem birtam tovabb. Megint jottek a hangok. Tekztem szedulni, minden elhomalyosult. Ennyi volt. Sikitva rogytam le a foldre. Ismet egy hatalmas robbanast okozva.

Csend lett. Felneztem es nem lattam senkit. Felalltam majd korbe neztem. Olyan volt mintha valaki figyelt volna. Nem is inkabb valakik. Viszont senkit nem lattam. Kezdtem ujra ideges lenni. Majd meglattam őt!

A hydra egyik emberet. Dühömbe eltaszitottam az erőmmel. Majd valaki hátulról lefogta a kezem. Egyre több ember jelent meg. Majd a nyakamba szurt valamit. Lelassult a sziv veresem. Elhomalyosult a vilag. Egy fekete furgon fele haladtunk majd elsötétült minden.

___________________________________________

Sziasztok! Eddig hogy tetszik a könyv? Tudom nem a legjobb de probalkozok.
Illetve a helyesirasi hibaimat nezzetek el.
<3