Te És Én // P.M. ff.//[BFEJEZETT]

26.

Reggel kopogásra keltem.
-Gyere.-morogtam majd vissza feküdtem.
-Jóreggelt.-hallottam egy ismerős hangot.
-Mivan?
-Kelj fel. Gyere reggelizni majd edzeni. Utána meg nagy bejelentése van Starknak.- huppant le az ágyambra a Maximoff fiú.
-Majjd!
-Nem most!- mondta majd lehúzta rólam a takarót. Éreztem magamon a tekintetét, mivel cssk egy rövid naciba meg egy toppba voltam.
-Megkérhetlek hogy ne bámulj?
-Hmm nem! Na öltözz.- viharzott ki a szobából, paradicsom piros fejével.

Felvettem egy fekete rövid nadrágot és egy sportmelltartót. Aztán lementem. Reggelire rántottát csináltak a lányok.
Majd mentünk edzeni. Két óra edzés után fáradtan ment mindenki ki a medencébe és kérdés nélkül beleugrott.

Jól esett a hűsítő víz. Kellemesen hideg volt. Egy egy matracon feküdtünk, ugyrbár óriási colt a medence. Valaki pedig kint feküdt egy napozóágyon vagy éppen csak a lábát lógatta bele a vízbe.

-Stark...mi az a bejelenteni valód?- kezdtem bele.
-Hát csak az hogy holnap elmehetnénk sátrazni...Svájcba.- felelte.
-Te sátrazni? Tony wifi nélkül nem éled túl a napot egy napig!- nevetett fel Natasha.
-Igenis kibirom!- kezdett el vele veszekedni a milliárdos.

A kisebb vita után elment mindenki fürdeni vagy pihenni. Majd össze pakoltunk holnapra. Délután körül indulunk géppel. Már vártam. Bár nem tudom milyen idő lesz ott nyáron de remélem jó.

Este még lennt a nappaliban pókereztünk, mondanom sem kell hogy kétszer nyertem.

Eljött az utazás napja. Lassan landolunk.

Megérkeztünk. Gyönyörű volt. Elég sok cuccal jöttünk, ugye bár sátrazunk, túlélók leszünk! Dejó. Igaz csak 5 napra jöttünk.

-Izgulsz Liv?- jött mellém a Maximoff fiú.
-Aha, kiváncsi vagyok ki fog először meghalni.- mosolyogtam rá ördögien.
-Gonosz.- mondta majd tovább ment.

Felállítottuk a sátrakat. Két személyes sátrakba voltunk.
Stark-Pepper
Thor-Clint
Vizio-Wanda
Bucky-Steve
Bruce-Natasha
És én meg Pietro. Remek. Nagyon jó lesz egy kiéhezett sráccal lenni 5 napig! Szerintem nem alszok.

Bepakoltunk a sátrakba, be is esteledett.

Szépen lassan mindenki bement az alvóhelyére, kivéve én. Kinnt ültem a szikla szélén és néztem a csillagokat. Gyönyörűek. De persze rögtön jött a társaság.

-Mijót csinálsz szépség?- ült le mellém Maximoff.
-Csak nézem a csillagokat.
-Nagyon szereted ezeket nézni.
-Igen. Olyan érdekesek. Bármi lehet a világ űrbe, amit láttam. Meg még számtalan sok dolog. Olyan jó nézni.-fordultam felé. Majd felálltam és el akartam indulni a sátrak felé de megragadta a karom.

Magával szembe fordított. Kis ideig csak nézett majd megcsókolt. Egy nyaraláson, a szikla szélén, a csillagos ég alatt, csak Ő és én. Nem akartam hogy vége legyen. Imádtam minden percét. Ám sajnos vége lett. Felemelt és befutott velem a sátorba.

Elkezdett csikizni, annyira röhögtünk mimt akik bevannak rugva.
-Pietro....neee..aaahh- sikitoztam. Es sajnos felkelt rá Natasha.
-Fiatalok! Halkabban szerelmeskedjetek!- zorgette meg a sátort a lány. Majd Tony kommentálni kezdett.
-És védekezzetek! Nem akarunk...-kezdett bele.
-Kis bosszuálló babákat! Tudjuk de nem csinálunk semmi olyat!- mondtuk egyszerre, majd egymásra nézve nevettünk.

Még hallottuk hogy Romanoff vissza megy a sátrába és hogy Stark veszekedett feleségével arról hogy hagyjon minket.

Mi még halkan beszélgettünk Pietroval. Átölelt, megpuszilta a nyakamat majd lassan elnyomott minket az álom.