16.

258 9 0
                                    

*Liv*

A konyhaba ülök egyedül egy bögre kávé társaságában. Lépteket hallok, de nem fordulok meg túl fáradt vagyok ahoz. Le kene fekudnom aludni de semmi kedvem. Remalmom lesz Noel miatt. Es nem varhatom el Pi-tol minden nap hogy velem aludjon.

A lepteket nem hallottam mar igy hatrs fordultam. Egy hides szellő, gyors suhanas es a kávém sehol. Mire vissza fordulok Pietro áll elottem az elobb elkobzott italomat idva.

-Hé az nekem kell...
-Mégis mindek, este van.
-Mert nem akarom aludni.
-Miért?- hajolt kozelebb.
-Rémálmok, Noel....
-Aludj velem.
-Kedves Pi de nem varhatom el minden nap hogy velem aludj csak azert mert rosszat almodok es felek.
-Ummm de.
-Nem! Egyaltalan nem! Nem akarok a terhedre lenni.

Ismet egy Gyors suhanas majd a fiuval szembe talalom magam, eleg kozel egymashoz.

-Sose lennel teher Liv! Barmikor szamithatsz rám. Erre vagyok en itt!-nezett melyen a szemembe. Elvesztem abba a két szemparba.
-Köszönöm, de...
-Semmi de, gyere velem alszol.-felemelt majd vitt fel a szobamba.
-Pi..etroo engedj...elll- nevettem vegig az utat.

-Csak halkan!- kiabalt ki Wanda.

Bevitt a szobajaba, es ledobott az agyra. Majd elkezdett csikizni.
-Pie...tr...ooohh nee..ehh

Majd abba hagyta. Es megcsokolt. Persze viszonoztam. Ebbe a csokba benne volt minden erzelem. Egy kis ideig csokoloztunk majd elment furdeni. En csak fekszek az agyaba es nezek ki az ablakon az egre. Amint kijott a furdobol lesokkolodtam. Szurke melegito naci, vizes haj, es az a kidolgozott test. Ahh ez kinzas. Minden alkalommal egyre sexybb eskuszom. Kicsit lehet sokaig bamultam megint mert elmosolyodott.

-Nem tetszik Liv vagy mivan?- biggyesztette le a szájját.
-De tetszik, nagyon is.- alltam fel es kozelebb mentem hozzá. Kezemet atkulcsoltam a nyakan. Meg o a kezet a derekamra csusztatta. Ismet megcsókolt.

Elkezdtunk az agy fele csoszogni. O leult en pedig az olebe voltam. Tudom nem helyes, mivel van ra esely hogy ossze tor, de nem tudtam neki ellen allni.

Villam gyorsan forditott a helyzetunkon es elkezdte a nyakamat puszilgatni. Majd kezei az oldalamat simogattak. Kesobb mar a belso combom de megallitottam.
-Pi! En meg....nem..
-Sajnalom! Ne haragudj!- hajtotta le a fejet.
-Hee semmi baj! Majd egyszer de meg nem most.
-Bocs de tenyleg tul jol nezel ki.- folytatta a nyakam puszilgatasat. En csak nevettem majd beleturtam a hajaba.

Ez ment egy darabig majd vegul egymas mellet fekudtunk es neztunk ki az ablakon a sok csillagra.

-Olyan szepek..
-Mint te.-puszilta meg a homlokom.
-De kis romcsi valaki.
-Melleted marcsak ilyen vagyok.- huzott kozelebb magahoz.

-Liv, te hogy kepzeled el a jovod?
-Hat...igazabol ugy hogy. Itt dolgozni a bosszu alloknal, de mellete valahol  modellkedni vagy irodaba dolgozni. Csaladot alapitani. Elköltözni videkre. Es nyugodtan elni. Majd meghalni.

-Az utobbi nem tetszik de a tobbi cuki.-jegyezte meg a fiu.
-Es neked?- fordultam fele.

-Hat nekem nincs konkret jovom, csak annyi hogy csalad es ennyi. Sose volt igazan olyan nagy elvarasom a jövőtől. Meg talan itt maradni es embereken segiteni. De semmi mas. Nrm vonz semmi, csak te.- erre el mosolyodtam majd vegul elnyomott az alom minket..




Bocsanar a helyesirasi hibakerrt de ugyabar en en vagyok

Te És Én // P.M. ff.//[BFEJEZETT]Where stories live. Discover now