9. rèsz

5.2K 101 1
                                    

Az utolsó elötti órámnak volt vège

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Az utolsó elötti órámnak volt vège. Ilyenkor ebèdelni megyünk Madisonnal. Kilèpve a folyosóra tömeg gyűlt. Emós fiúk, csókolozó párok, kockák ès a kihagyhatatlan pláza cicák akik csoportosan sètálnak a folyosón.

Az ebèdlőhöz èrtünk, ès leültünk az egyik asztalhoz. A tálcánkon már az ebèd volt rajta.
-Na ès milyen ruhát terveztèl?-kèrdezte Madison miközben kibontotta az innivalóját.
-Fogalmam sincs igazából.-rántottam meg a vállam.
-Èn pedig már tudom. Valami állati szexit.-mosolygott tehát már tervezett valamit.
-De ugye magassarkút nem kell felvennem?-könyörögtem. Valahogy èn nem annyira szeretem.
-Majd meglátjuk mit tudunk a ruhatáradból kihozni.-evett bele a kajájába.
-Amúgy tudtad hogy a suliba egy hèten kètszer valami edzès lesz? Ki kell választani egy sportágat.-ettem èn is kajámba bele. Bár nem volt valami finom.
-Igen, mondták. Gyere kèzizni. Èn is ott vagyok.-ajánlotta fel. Mondjuk kèzizni szeretek, akkor mièrt is ne.
-Benne vagyok. De akkor ezt a lapot be kell vinnem az igazgatóhoz.-mutattam fel a jelentjezèsi lapot, majd letettem az asztalra.

Ebèdünket megettük amikor egy fiú csapat jött felènk. William ès pár fiúk.
-Úgye te is látod azt amit èn Shophia?-kèrdezte mosolyogva Madison.
-Igen látom nyugi.-röhögtem.
-Shophia erre tart azt hiszem William ès csapata.-mondta halkan de nem feltünően Madison majd csak annyit vettem èszre hogy Madison aggódó arca hirtelen mosolygóssá vált, majd köszönt. Bár így is aggódóan mosolygott a barátnőm.
-Sziasztok fiúk!-köszönt a hátam mögött álló fiúknak a barátnőm.
-Sziasztok! Miben segíthetek William?-fordultam hátra semmi èrzelemmel. Nem volt kedvem, így is reggel nagy produkciót adtunk elő.
-Sziasztok lányok!-köszönt perverz mosollyal az egyik fiúk. Azt hiszem Liam vagy ki.
-Holnap az edzèsemre elviszlek iskola után. Parkolóba holnap találkozunk bèbi.-kacsintott majd beletúrt a hajába.
-Bele se eggyeztem! Ki mondta hogy ráèrek?-fontam a karom keresztbe a mellkasom előtt.
-Ráèrsz?-kèrdezte majd leült mellèm a szèkre úgy hogy a szèknek a háttámlája előtte volt.
-Nem!-vágtam rá. Mintha nekem nem lenne dolgom.
-Mi más dolgod lehet annál hogy egy ilyen helyes palival legyèl? Nem sok mindenkinek adódna ilyen lehetősèg.-mondta a szokásos mosolyával. A fiúk csak mosolyogva nèztèk a törtènteket, Madison pedig William ès èn köztem cikázott a tekintete.
-Tanulnom kell.-vágtam rá majd feláltam. Nem volt sok kedvem a vitához. Azt hiszi èn minden nap ráèrek vagy mi? Sokat kell nekem így is tanulnom. Ahogy feláltam megfogta a karom ès visszahúzott, így leültem vissza a szèkbe. -Mit akarsz mèg William?-fordultam felè.
-Gyere el kèrlek. Szeretném hogy lásd hogy hogy játszok. Ott lesznek a fiúk is.-nèzett rá a fiúkra. Rájuk nèztem majd ők hevesen bólogattak. Gondolkodtam vajon elmenjek? Sok a tanúlni valóm is.
-Meg gondolom ès írok neked.-mondtam majd William mosolyogni kezdett. Felálltam èn is meg Madison is, majd elmentünk.
-Szia Shophia!-köszönt Chris majd a többi fiú.
-Sziasztok fiúk!-intettem nekik majd tènylegesen elmentünk. A fiúk amúgy jó fejek meg viccesek is. De a Williammel való találkozásunk az amivel lerontom a jegyeim. Közèpfokú nyelvvizsgát szeretnèk letenni, ahhoz hogy kimenjek más országokba ès idegenvezető lehessek. Sokat kell ahhoz tanúlni, de így. Esèlytelen.

A hokis rosszfiút szeretveWhere stories live. Discover now