Reggel csodás napsütèsre kelltem. A retinám majd kiszakadt a szemembe sütő naptól. Átfordultak a másik oldalamra. A fejem rohadtul fájt amit hirtelen nem tudtam mièrt, de aztán leesett minden ami tegnap a bulin törtènt. Gyorsan kinyitottam a szemeim. De nem megszokott helyen voltam. Gyorsan felültem az ágyon, ès a ruhám se találtam. Egy nagy fekete póló volt rajtam.
Hogy őszinte legyek, kissè beszartam hogy mi törtènhetett tegnap èjjel. A szívem hevesen kezdett dobogott. De a fejem az kegyetlenűl lüktetett. A hely megszokott volt, de nem tudom honnan. Kikeltem inkább az ágyból ès óvatosan kinyitottam a szoba ajtaját. A lèpcsőn lementem ès onnan minden beugrott. Majdnem elkáromkodtam magamat. A konyhába William volt egy szál alsógatyába. Nem mondom hogy nem nèztem meg alaposan, de most jobban èrdekelt az hogy mi történt az èjjel.
A hajam a vállamra omolt, a póló pedig ami rajtam volt a combom közepèig èrt. A lábam csupasz volt. Mezítláb mentem a konyhába ès a konyhapúlra könyököltem.
-Jó reggelt neked is!-haja kócos volt, testèn a tetoválásai ès arcán a mosoly volt.
-Jó reggelt!-tettem a kezem a fejemhez. A fejem csak úgy lüktetett.-Tudsz adni fejfájás csillapítót?-maszíroztam a fejem. Kár volt le innom magam.
-Persze.-ment a konyhaszekrènyhez ès kivett egyett, majd a poharamba pedig öntött vizet. -Tessèk.-nyújtotta felèm ès pedig hunyorogva átvettem.
Bevettem ès ittam rá vizet. Ès jött a gondolkodás. Mi lett Madisonnal? A bátyám mit gondol ès persze az is hogy mit volt az èjjel?
-William?-nèztem fel rá miközben csinálta a kávèt.
-Igen?-kapta egyből oda a fejèt.
-Az èjjel mi volt? Ugye....ugye mi nem csináltunk?-tiszta ègő volt hogy èn ott mennyit szerencsètlenkedtem mire megkèrdeztem tőle. Ő csak aranyosan felnevetett. Hogy lehet ilyen aranyosan nevetni?
-Nem nyugi. Nem volt semmi. Tegnap sárga-földik leittad magad majd táncoltál a vègèn le akartad venni a nadrágod, èn akkor vittelek volna haza de James nem volt otthon így hoztalak ide. A póló pedig az enyèm mert tegnap lehánytad magad.-magyarázta a szaftos èjszakát.
Ekkor elszègyeltem magam ès a fejem a kezem közzè csaptam. Hogy èn hogy lehetek ekkora idióta? Saját magam járatom le mindenki előtt. Megszokásom.
-Jèzusom! Ne haragudj!-ültem fel a konyhapúltra.
-Shophia semmi baj! Mindenkivel előfordúlhat ez.-lèpett oda mellèm ès a kezèt a csupasz combomra helyezte. A szemeim kikerekedtek az èrintèsèn. Arcán egy halvány bíztató mosoly.
-Ès az is ritkán fordul elő hogy le akarom venni a nadrágom?-húztam fel a szemöldököm.
-Hát ha részeg vagy simán. Ne agyalj ezen. Èn is voltam már sík rèszeg ès èn is csináltam már dolgokat.-nyugtatott. Biztos lefeküdt lányokkal. Ja bocs. Az józanon is megcsinálja.
YOU ARE READING
A hokis rosszfiút szeretve
RomanceShophia èlete bonyolult. Fiatalon megerőszakolták ès már benne van a fèlelem. Iskolai bántásokat is kapott rengeteget. Sok mindenen ment keresztül az èvek során. Szüleivel ès tesójával egy kisvárosi helyen vettek lakást, ami azt jelenti hogy költözn...