《Sebin》

156 10 0
                                    

Bármilyen fura is, de imádom az egyetemi életet. Az álom munkámat tanulhatom, egy szuper közösség vesz körül, és végre a barátaimmal lakhatok egy albérletben, aminél jobbat nem is kívánhatnék. Viszont, mint mindennek, ennek is megvan a hátulütője.
Sajnos, vagy nem sajnos, nem csak én döntöttem arról, hogy ki jöjjön még lakótársnak, így a két lakótársam és egyben legjobb barátaim ide hívtak még valakit. Sebinnel - akit általános suli óta ismerek - nem igazán találtuk meg a közös hangot már régebben sem, mondhatni ki nem állhatjuk egymást.

Ez idő alatt nagyjából sikerült megférjünk egymás mellett, de az élet nem habos torta. Kaptunk egy hetet, mikor online folynak az órák, és én ennek egyáltalán nem örülök. Hogy miért is? Sebinnek sikerült lebetegednie, emiatt az albérletben kényszerült maradni. A fő gond, hogy olyan, mint egy hulla. Ha nem lennék nem csak olyan, de még az is lenne. Nem kel föl az ágyból, csak ha nagyon szükséges. Nekem kell főznöm neki, a gyógyszereket beadni, és a fürdőszobás dolgaihoz is nekem kell elkísérjem. Tehát konkrétan ápolónőt játszok ahelyett, hogy pihennék, tanulnék, vagy csinálnám a dolgaimat.
Az az én problémám, hogy bármennyire is nem kedvelek valakit, a segítségem mindig készenlétben van még az ő számukra is.

Az egyik reggelemet takarítással és Sebin gondozásával töltöttem. Kezd kevésbé az idegeimre menni. Valószínű az agyára ment a nátha, hisz napról napra kedvesebb velem. Párszor elejt bókokat, kedves megjegyzéseket, és a makacs természete is átment együttműködővé.

E gondolataim közben elkészítettem a "gyógyító" húslevest a nátha királynak.

- Tessék Sebin, edd meg, jót fog tenni. - ültem le ágya szélére.
Felcsücsült, majd belekóstolt.
- Kissé sótlan. - mondta, egy kajla vigyorral az arcán.
- Nem bírod ki, hogy ne szólj meg, igaz? - forgattam meg szemeimet.
- Nem igazán. - továbbra is jót szórakozott bosszankodásomon.

Másnap már semmi baja nem volt, hatott a titkos gyógylevesem.
Reggel a konyhába kiérve láttam, hogy - tanácsomra - visszamegy az orvoshoz, mellé meg egy konyhapultra ragasztott üzenetet, amin ez állt: "Itt a kávéd, szép reggelt!". Furcsálltam a helyzetet, nem is mertem beleinni a kávéba, végül kis hezitálás után beledugtam nyelvem hegyét, és éreztem, hogy ez biza sós...

Pár óra múlva ajtó nyitogatásra lettem figyelmes, miközben a kanapén a kedvenc könyvemet olvastam. 

- Megjöttem! - kiabált be.
- Nagyon örülök. Remélem, jól szórakoztál, mert én nem! -mondtam kicsit lesújtó hangon.
- Hiszti... - dünnyögte, de már figyelembe se vettem. Mit vártam egyáltalán?! Pláne tőle..

Mindezek után, pár napig egymáshoz sem szóltunk, mind a ketten meg voltunk sértődve a másikra. Szobatársaink próbálták helyre rakni a köztünk lévő helyzetet, de mindketten vagyunk annyira makacsok, hogy ezt nem hagytuk megvalósulni.
Nem, mintha hiányozna, de legalább egy köszönöm jól esett volna.

Viselkedését figyelve feltűnt, hogy van valami más problémája is.
- Mi a baj? -tettem fel a kérdést, azt remélve, elmondja.
- Te mióta foglalkozol a bajommal? - lökte oda foghegyről a választ.
- Én kérek elnézést... - mondtam, majd hogy éreztessem a dühöm, csapkodva vonultam el a szobámba.

Következő nap nem voltak óráim, így főztem, takarítottam, pakoltam kicsit, hogy haladjak a dolgaimmal, ha már más nem igazán teszi meg. Délután pedig jöhetett a megérdemelt szunyókálás.
Nyílt az ajtó, picit kinyitottam a szemem, láttam, hogy Sebin az, ezért úgy tettem, mint aki alszik. Kíváncsi voltam mit szeretne. Biztos voltam benne, hogy megint valami bosszút tervez, de nem. Leült az ágyam szélére, és meglökdösött.

- Kelj fel, kérlek. - egész lágy hangon mondta.
Mire kinyitottam a szemem, elővett egy szál rózsát.
- Sajnálom, hogy ennyire nem tudom kimutatni az érzéseim, de köszönöm, és hálás vagyok, hogy törődtél velem. Jól esett.
- Nem haragszom, csak máskor jobban esne a reggelimhez valami édesebb kávé. - mondtam nevetve, és talán belepirulva a rózsába, és monológjába.
Ezután hirtelen ölelt meg. Meglepett, először azt hittem, hogy ez is valami tréfa, viszont éreztem, hogy ebben szeretet van.

Furcsa nekem ez a változás. Ebben a pár napban nem kicsit volt jelen a hangulatingadozás, de a kibékülésünk óta Sebin napról napra kedvesebb velem, és persze, ez kölcsönös.
Lehet, hogy közeledni szeretne, ki tudja? De, azt hiszem a közös lakás keresgélése már jelent valamit, nem?



FOR X bébik vannak erre felé?👀💗

Naabot mo na ang dulo ng mga na-publish na parte.

⏰ Huling update: Feb 22, 2022 ⏰

Idagdag ang kuwentong ito sa iyong Library para ma-notify tungkol sa mga bagong parte!

《Kpop idols x Reader》Tahanan ng mga kuwento. Tumuklas ngayon