13.rész

112 6 0
                                    

Hope pov.

Jungkookal éppen az ágyban fekszünk össze bújva. Hosszú volt ez a 18 hónap hogy nem volt ébren, rettenetesen hiányzott már az érintése a csókjai és a csoda szép szeme amivel úgy néz rám mintha valami csoda lennék.

-Hogy vagy? -szólalok meg hisz olyan nagy csönd van a szobába hogy az már ijesztő.

-Nem tudom.-feleli semmit mondom hangon.

-Hogy érted azt hogy nem tudod?-ülök fel úgy hogy szembe legyek vele.

-18 hónapot aludtam végig nem tudom hogy mit szoktak ez után érezni. Egy kicsit megnyugtató hogy itt vagy velem de közbe meg megrémiszt a tudat ha belegondolok te mit éltél át ez alatt a 18 hónap alatt.

-Féltem... söt nem is inkább rettegtem. Rettegtem attól hogy nem ébredsz fel. Hogy soha többe nem hallhatom a hangod es nem láthatom a szemedben a csillogást.

-Szeretlek.-mondta egyenesen a szemembe nézve

-Én is téged.-válaszoltam neki majd lágyam megcsokoltam.

-Nem vagy éhes? A fiúknak van félretéve egy hűtőnyi 0- vérük. Direkt neked. Na meg maguknak is.

-Félretéve? Mi lett a vadászással?-kerdezi furán.

-Felhagytak vele. Igazából egy ideje mar különböző korházakba mennek vérért. De úgy hogy ne tűnjön fel senkinek a vérhiány.

-Jimin legalább még tartja a nyuszi diétát?-kérdezi félve hisz Jiminnek voltak gondjai az emberi vérrel meg régen.

-Igen azt megtartotta. Es Namjoon is át állt az állat vérre. A többiek meg mind lemondtak a vadászásról.

-Na ehhez hozzá kell majd szoknom.-nevet fel. -És a kérdésedre vissza térve. Farkas éhes vagyok. Szóval hol az a vér.-pattanna ki az ágyból de én vissza nyomom.

-Na még mit nem te szépen itt maradsz pihensz én pedig hozom az a vért.-puszilom homlokon.

Pár perc múlva már vissza is tértem Jungkookhoz két adag vérrel.

-Tessék nyuszkó.-adom neki oda és leülök az ágy szélére.

Felnyitja a tasakot majd lassan bele kortyol.

-Ahh szeretlek.-mondja mire nekem nevetnem kell.

-Remélem azért engem is.-ütöm meg gyengéden a combját.

-A vérnél jobban csak téged szeretlek Hope.-válaszolja majd gyors betolja azt a két adagot.

-Gyere ide.-mondja és én odabújtam hozzá. Fejemet a mellkasára hajtottam míg ő a hátamat simogatta. Egy idő után hosszabbakat pislogtam és pár perc múlva el is nyomott az álom.

🫶🏻



Sziokaaaa drágák ezer bocsánat hogy csak most hozok részt de eddig nem nagyon volt időm suli mellet írni.

Az a tervem hogy mivel vendéglátós suliba járok(sajnos) ezert én áprilistól külsős gyakszin leszek étterembe és akkor több időm lesz írni addig is ritkábban teszek ki részeket mivel bele kell húznom a tanulásba hogy kijavítsam a jegyeimet mert márciusba lezárnak minket es onnantól úgymond "nyári szünetünk" van szeptemberig. Szóval a szabad napjaimon biztos fogok nektek részéket hozni addig is sok sok puszi nektek es kitartást a sulihoz.

Ui; bárkinek bármi ötlete van a sztori folytatásához az nyugodtan írja le nekem instan vagy itt privátba örömmel fogadom őket es ha tetszik az ötlet akkor beléptem a történetbe

- instám: _.rebekaaa._

-R🤍

Destiny / Bts /Onde histórias criam vida. Descubra agora