Kpop Imagines

𝗦𝘁𝗿𝗮𝘆 𝗞𝗶𝗱𝘀

~ Amikor először mondod szeretlek

Bangchan

Már egy hónapja jártok de még nem hangzot el az a bizonyos szó, amit te megelégeltél. Úgy döntöttél kimondod, akkor neki is vissza kell mondania, vagy különben bedurcizól. Áthívtad magadhoz Bangchan-t. Már tűkön ültél mikor csönget, hogy be akar jönni. És akkor végre megszólalt a csengő.
- Nyitom!- kiáltottál és elkezdtél futni az ajtóhoz. Mikor beengedted barátodat ő adott egy szájra puszit és beljebb merészkedet.
- Elég ritkán hívsz át magadhoz, általában te jösz az én házamba.
- Tudom, de most gondoltam miért ne? - - vontad meg a vállad.
- Nem, én örülök neki. -mondta mosolyogva
- Bangchan!
- Hmm?
- Szeretlek. -mondtad kicsit félénken. Párod azonnal a nyakadba ugrott.
- Én is nagyon-nagyon szeretlek. - válaszolta.

Lee Know

- Megigérted.
- Nem Jagi, nem fogom megtanítani, így is elég dolgom van.
- De te is tudod, hogy mennyire szeretek táncolni! Gyorssan meg fogom tanulni. Légysziiii.
- Nem. - mondta Lee Know, elentmondást nem türő hangon.
- De Lee Know. Komolyan, egyszer megmutatod, kicsit átbeszéljük aztán ennyi.- győzködöd tovább a párod.
- Rendben, de csak háromnegyed órát vagyok hajlandó rászánni. Oké?
- Köszönöm, szeretlek. -nem akartad kimondani, de csak úgy kicsúszott. A párod kezdett egy paradicsomra hasonlítani. Kuncogtál egyett, mire ő megköszörülte a torkát.
- Én is szeretlek Jagi.

Changbin

Sokat voltatok távol egymástól. Changbin turnén volt. De végre haza tértek a bandával. Te a reptéren tűkön ülve várakoztál, hogy mikor száll le párod gépe. Alig birtál már várni. De akkor végre leszállt a repülő jármű. Pár perc múlva a banda is ott állt előtted. Te azonnal Changbin nyakába ugrottál.
- Szeretlek. – sugtad oda neki.
- Tudom. – válaszolta mire te kuncogtál egyet. – Én is téged. – tette hozzá.