Ez a rész jutcsika22 kérésére készült.
Egy kávézóban ültél egy teljesen átlagos napon. Boldogan szűrcsőlgetted a tejeskávéd és ettél hozzá finom csokis kekszet. Figyelted ahogy az emberek jönnek mennek. Éppen újra kinyítódott az ajtó mire hatalmas tömeg állta körbe az érkezőt. Nem értetted mi történik. Nem volt neked ismerős a jövevény.
- Kérlek, engedjetek leülni! - miután ezt kimondta a tömeg szétszéledt, de még mindig árgus szemekkel figyelték az illető minden apró mozdulatát. Aztán a "rejtélyes" férfi hirtelen levágta magát melléd. Te csak kikerekedett szemmel nézted.
- Ööö, te ki vagy? - kérdezted bizonytalanul.
- Nem tudod? - kérdezte tágra nyilt szemekkel.
- Sajnálom. Nem, nem tudom ki vagy. - válaszoltad.
- Kihyun vagyok, a Monsta X-ből. - mutatkozott be az idol.
- Én T/N vagyok. Örvendek. - nyújtottad a fiú felé a kezed amit ő boldogan megrázott, mire kaptál pár gyilkos pillantást. Feszülten néztél végig a téged vizslató tömegen.
- Nyugi, nem fognak megtámadni......remélem. - mondta Kihyun. - Vagy ha megtámadnak megvédelek. - tette hozzá mosolyogva. Halvány pir jelent meg arcodon ami az idolnak is azonnal feltűnt.
- Aranyos vagy. - mondta hatalmas vigyorral az arcán.
- Hú, ha ismernél. - mondtad nevetve.
- Szeretnélek megismerni. - válaszolta és közelebb hajolt. Szinte érezted ahogy a sok téged néző féltékeny szempár szinte égeti a bőrőd, de nem akartál elhajolni. Aztán Kihyun-nak is leesett, hogy mindjárt megölnek a szemeikkel ezért gyorsan elhúzta a fejét. Leintett egy pincért és rendelt. Ugyanazt kérte amit te. Amikor kihozzták szinte lehúzta a kávét, aztán egy falatra megette a süteményt.
- Kérem a számlát! - kiáltott oda az egyik dolgozónak.
- Hova ez a sietség? - kérdezted tőle mire ő sohajtott egyet.
- Kicsit kellemetlenül érzem magam. Szeretnék egy nyugodt napot amikor senki sincs a nyomomban, senki se bámul, satöbbi. De ebbe a kávézóban mindenki engem néz. Kivéve téged. - válaszolta és rád mosolygot.
Végre kihozták a számlát.
- Fizetem a tiédet is. - mondta és odaadta a pénzt. Végül felállt megfogta a kezed és kihúzott a kávézóból. Egyenesen egy félre eső kis utcába húzzott és megcsókólt.
- Köszönöm, hogy hagytál levegőt venni. - mondta és homlokát a tiédnek döntötte.
- Otthon meghallgatom az összes dalod. - mondtad neki vigyorogva és vöröslő fejjel.
Remélem tetszett. Majd jövök, csumi!