𝗧𝘅𝗧 - Yeonjun

170 9 3
                                    

Nagyon örültél amikor megtudtad, hogy felvettek fotósnak a Big Hit-hez, akkor meg mégjobban amikor megtudtad melyik bandának fogsz dolgozni. A TxT fotósa lettél. Már debuttól nagy fanja lettél a fiúknak, az évek alatt meg még jobban megszeretted őket.
De örömöd nem tartott sokáig, mert meg tudtad milyen nehéz az egyik taggal együtt dolgozni. Vajon melyik az az egy tag? Hát persze, hogy a pimasz Choi Yeonjun, akinek minden álma az volt, hogy kikészítsen. Legszívesebben fejbe verted volna...mondjuk egy lapáttal. De nem akartál börtönbe kerűlni szóval inkább ezt nem tetted meg.


Új comeback, új concept fotó, újabb kínszenvedés Yeonjun-nal. Életkedv hiányában kászálódtál ki ágyadból kora reggel és készülődni kezdtél. Reggeli után elindultál fotózni. A fiúk már rád vártak.
- Szia T/N! – köszönt neked négy fiú, de az egyik nem.
- Sziasztok! Téged is üdvözöllek Yeonjun! – mondtad gúnyosan. Jun csak megforgatta a szemét és intett. Az öt srác előszőr a sminkeshez mentek, míg ti a csapattal beállítotáttok a fényeket. Aztán mikor visszaértek kezdődhetett a munka. Az elején Soobin-nal dolgoztál, vele igazán jó dolgozni. Azt csinálja amit mondasz neki, nem méltatlankodik ha kijavítod, satöbbi. Ellenben az utána következő ipse....Vagyis Yeonjun.
Már előre készítetted fel idegeid arra, hogy már megint mit fog művelni...azt kell mondanom, jól tetted.


- Kicsit jobbra – utasítottad.
- Nem – válaszolta egyszerűen
- Mi az, hogy nem? – méltatlankodtál.
- Ebből az irányból jobban nézek ki – magyarázta.
- De úgy a fények nem esnek rád jól.
- Állísd át a fényeket – vonta meg a vállát.
- Nem fogom átállítani. Így is igazítottam a fényeken már kétszer miattad. Ha egy kicsit jobbrább fordulsz jók lesznek a fények – magyaráztad.
- Akkor is jobban nézek ki innen. Te vagy a fotós, ezt neked kéne tudnod.
- Az Isten szerelmére Yeonjun, fordísd már kicsit jobbra a fejed! – fakadtál ki.
- Biztos, hogy nem – nyújtotta ki rád a nyelvét. Néha nem tudod eldönteni, hogy felnőtt férfi vagy egy öt éves.
- Jó, tök mindegy. A Moa-knak így is, úgy is tetszeni fog – adtad meg magad...ezen úgy sem fog múlni.
- Te is Moa vagy még is méltatlankodsz – jegyezte meg Yeonjun miután lőttél róla pár képet. – Jajj bocsánat, nálam nincs elfogultság. Soobin úgy is mindegy, hogy áll be neked tetszeni fog – mondta lesajnálóan, de te nem értetted.
- Mi van? – húztad fel a szemöldököd.
- 'Oh Soobin olyan helyes vagy. Soobin-ah, te olyan sexy vagy, úgy oda vagyok érted' – változtatta el a fiú a hangját. – Ez olvasható ki a szemedből.
- Még mindig nem értem miről beszélsz. De inkább hagyjuk még egy utolsó kép utána szünet. Szünet után Beomgyu – ismertetted a menet rendet. Az utolsó képre is nagy nehezen beállt Jun, és te megcsináltad.
A szünetben odamentél Yeonjun-hoz.
- Beszélhetnénk? – kérdezted és kirángattad magaddal a folyósóra. – Magyarázatot kérek az előbbire – kérted számon.
- Mármint? Az igazságra kérsz magyarázatot? A tekinteted elárul. Szánalmas – nézett rád lesajnálóan, miközben kis féltékenységet véltél felfedezni szemeiben.
- Figyi! Nekem nem jön be Soobin. Többet ne hozz fel marhaságokat munka közben, hogy hátráltass! – sóhajtottál.
- Szóval most azért hívtál ide, hogy lehordhass, mert 'hátrátatom a munkád'. Menj a francba! – veszekedett veled tovább.
- Nem értem mit akarsz Yeonjun. Nem értem – hangsúlyoztad majd visszamentél. – Szünetnek vége – kiáltottad, mire mindenki a helyére kerűlt  .
A többiekkel könnyű dolgod volt. Hamar végeztetek. Már pakoltatok össze amikor Yeonjun félrehívott.
- Komolyan nem érted? – nézett bele szemeidbe.
- Nem, nem értem. Miért kéne értenem? Mit kéne értenem? – tetted fel kérdéseid.
- Mondjuk azt, hogy nézek rád...
- Miért, hogy nézel rám? – forgattad szemeidet.
- Nem munkatársként, de nem is barátként – jelentette ki.
- Akkor ellenségként? – nevettél fel.
- Nem. Szeretlek T/N – vállotta be. Neked lepke barátaid repkedni kezdtek hasadba. Hiába, gyáva voltál. Egyszerűen megráztad a fejed és annyit mondtál: Majd találkozunk. Szia! – intettél és elrohantál.
- Választ nem kapok? – kiáltott utánad a fiú, de te hátra se néztél. Kocsidhoz értél, mikor beszálltál beleverted a fejed a kormányba.
- Hülye, hülye, hülye – skandáltad.


Haza felé vezetve gondolkodtál. Miért is nem adtál választ? Mert meglepődtél...vagyis azt hitted át akar cseszni. Csak szívatni akar. De aztán újra és újra átgondoltad amit mondott, és igazinak tűnt. Őszintének.
Berohantál a lakásba és tárcsásztad Yeonjun-t.
- Én is szeretlek – mondtad bele a telefonba köszönés nélkül.
- Igen? – kérdezte vissza. Hangján hallani lehetet, hogy mosolyog.
- Igen – bólogadtál, mintha látná. Pedig te is tudtad, hogy nem látja.
- Hatra ott vagyok érted – jelentette ki és leragta. Te mosolyogva néztél magad elé, és készűlni kezdtél.


Yeonjun-nal nem most kezdőttek a dolgok. Valahogy mindig is éreztél iránta valamit. De ez a valami akkor vált biztossá amikor egy személyzet-idol buli volt, és mind a ketten totál részegre itáttok magatokat. Akkor ott elcsattant nem is egy csók. Mondjuk te erre nem emlékeztél, de egyik kolegád küldött róla képet. Reggel fejedet fogtad, hogy most mi lesz. Több forgató könyv is látótérbe kerűlt, de végűl az lett, hogy: semmi. Te azt hitted Yeonjun nem láttad a képeket. De bizony látta. Nem véletlenűl vált pimasszá. Át kellett gondolnia a dolgokat kissé. Sokáig nem mert színt vallani. Mert nem volt benne biztos, hogy viszonoznád érzelmeid. Azt hitte csak azért csókóltad meg, mert részeg voltál. Csak azt elfelejtette, hogy az emberek valós énje részegen jön elő.

 Csak azt elfelejtette, hogy az emberek valós énje részegen jön elő

Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.

Bocsánat, hogy ennyit kellett várnod. Minden összejött. Tényleg nagyon sajnálom. De most itt van, megkésve, de itt van. Remélem tetszik.

Sajnos elszoktam az írástól ezért most egy ideig csak ilyen szar részeket kaptok, amit nagyon-nagyon sajnálok. Majd visszarázódok.

Ja, és utólag is boldog debut évfordulót kívánok a srákoknak innen is.

Csumi!

Kpop ImaginesWhere stories live. Discover now