• Megismerkedésetek egy boltban történt. Éppen ételt akart venni a kisfiának amikor te beleütköztél. • "Sajnálom, tényleg" - kezdtél el pánikólva bocsánatot kérni, de ő csak legyintett. • Elkezdtetek beszélgetni és nevetgélni. Elsőre meg volt az öszhang. De egy dolog szúrta a szemed, a dinós keksz. Dinós kekszet vett. Innen sejtetted, hogy valaki várja otthon. • "Van egy gyereked?" - kérdezted mosolyogva "Van. Egy kisfiú" - bólogatott. Amint szóba kerűlt gyermeke látszott, hogy elkezdett mosolyogni. Felcsillant a szeme. Ebből már tudtad, hogy biztos nagyon jó apuka. "Akkor menj haza! A feleséged és a fiad már biztosan vár." - ezután közölte veled, hogy feleség nem várja otthon. • Kiderűlt, hogy a nő elhagyta őt és a kisfiúkat. Két éve nem hallott felőle. De már nem is igazán érdekli ez. Azt mondta az tény, hogy korán lettek szűlők de azt undorítónak tartja, hogy csak úgy képes volt elhagyni egy gyereket, akinek anyukára van szűksége. • Telefonszámot cseréltetek aztán egy hét múlva rögtön hívás érkezett tőle. Elhívott randizni. • Ezekből a randikból egyre több lett. Kisfiát is jobban megismerted. • "Teljesen oda van érted." - mondta a fiúcska amikor együtt játszotattok. "Igen?" "Igen. Állandóan rólad beszél." Te ezt csak mosolyogva hallgattad. • Már családtag voltál. Sangyeon már volt, hogy úgy hívatkozott rád mint gyermeke anyja. Ilyenkor jót nevetettek amikor valaki azt mondta "tiszta anyja ez a gyerek", "nagyon szép kisfiú, anyuka". • Megismerkedésetek után másfél évvel megkérte a kezed. Meglepődtél a korai időponton, de ő azt mondta benned látja a tökéletes anyukát, a legjobb feleséget és persze a jövőt.
Ops! Esta imagem não segue nossas diretrizes de conteúdo. Para continuar a publicação, tente removê-la ou carregar outra.
• Jacob-bal osztálytársak voltatok a gimnáziumban. • Sokat lógtatok együtt. Mindig jókat nevetettek. Gyakran azt hitték, hogy jártok, de ti mindig csak ellenkeztetek. • "Mi sose fogunk járni. Barátok vagyunk, csak barátok" - magyarázta Jacob amikor az egyik új tanár azt hitte egy pár vagytok. • A fiú akkor nem érzett irántad semmit. Sose gondolt rád jővő beli partnerként. Nem is tartott az ideáljának. • De amikor belépett az életedbe az első pasid jött rá, hogy mit is érez. • Amikor csókólózni látott benneteket akkor majd megszakadt a szíve. • De nem akart titeket szétválasztani. Úgy gondólta az nem igaz baráthoz illő. Örült, hogy boldog vagy. Bár jobban örült volna ha vele lennél boldog. • Mindig harmadik keréknek érezte magát, mert folyton elrángattad a randikra. Ezt úgy gondolta szóvá is teszi. Amikor elbúcsúztál fiúdtól kettesben elindúltatok haza fele. "Miért kell mindig ott lennem a randijaitokon?" - meredt rád felhúzott szemöldökkel. "Nem tudom. Megnyugtat a társoságod." - lökted meg oldalról a váladdal, mire ő kuncogni kezdett. Egymást lökdösve és nevetgélve mentetek haza felé. • De amennyire téged megnyugatott Jacob társosága, barátodat annyira iritálta. "Döntsd már el, hogy én vagy ő!" - kezdett el vitázni veled párod. "Hogy tudnék dönteni?" - mondtad orrod alatt. "Figyelj! Nem kell tetettned, tudom, hogy igazából mind végig Jacob-é voltál és nem az enyém." - mondta és sarkon fordúlt. • Persze ezután Jacob-hoz fordúltál segítségért. • "Nyugi T/N. Semmi baj" - simogatta a hátad miközben neked megállás nélkűl csorogtak le könnyeid az arcodon. Aztán egy hirtelen felindulásból elkezdtél közelebb hajólni a fiúhoz, míg az ajkaitok össze nem értek. Akkor jöttél rá, hogy te nem a volt fiúddal, hanem Jacob-bal akartál randizni.
