Szólt az ébresztő, mire te álmosan kinyitottad a szemeid. Ismét vége volt a hétvégének és mehettél vissza az iskolának nevezett börtönbe. Holdkorosan kiszálltál az ágyból és felvetted a mamuszod. A konyha felé kezdtél el csoszogni. Szüleid már a konyha asztalnál ültek és vártak rád. - Szia drágám. Jó reggelt. - köszönt neked anyukád. - Nem jó ez a reggel. Szinte semmit nem aludtam az éjszaka. Úgy érzem magam mint egy hulla. - mondtad nyügösen. - Az látszik. - mondta anyukád - Kösz anya. Én is szeretlek. - válaszoltad és leültél te is az asztalhoz. - Már kiraktuk neked a reggelit. - mondta apukád és az előtted lévő müzlire mutatott. - Köszönöm. - mondtad egy hamiskás mosollyal az arcodon. Gyorsan befaltad a reggelid, felmentél a szobádba és felöltöztél. Aznap derült ki, hogy ki lesz a cserediák aki nálad fog lakni. Persze, te be voltál tójva, féltél, hogy nem jöttök ki jól. Ezért a szokásosnál is szenvedősebben telt a reggeled.
Utolsó óra volt az osztályfőnöki, ahol a tanár mindenkinek kiosztott egy lapot, amin rajta volt a cserediák neve és képe aki hozzájuk költözik. Amint megláttad ki fog nálatok lakni még jobban beparáztál. Fiú, méghozzá egy nagyon helyes fiú. A cserediákok érkezése hétvégén volt esedékes. Te nem tudtad, hogy várod e vagy sem. Igazából vártad csak féltél, hogy utálni fog.
Eljött a hétvége. Egésznap azt vártad mikor fog megérkezni, nem csak azért mert találkozni akartál vele, hanem azért is mert már eleged volt a reptéren álldogálástól. De akkor végre leszállt a gép és a cserediák megérkezett. Szüleid és te integetetek neki, hogy menjen oda hozzátok. A fiú elmosolyodott, mire neked dobbant egyet a szíved. Felétek kezdett szaladni, reflexből megigazítottad a hajad. - Jó napot. Szia. - köszönt a szüleidnek és neked. - Jimin vagyok. - Ó, nyugodtan tegez minket Jimin. Én [anyukád neve] vagyok és ő [apukád neve] a férjem. - köszönt vissza anyukád. - Szia. - intettél szégyenlősen. - T/N vagyok. Amikor a bemutatkozáson túlestetek elsétáltatok a kocsihoz. Aztán jöhetet a haza út. Jimin és te ültetek hátul. Baromi kellemetlenül érezted magad. Csak csöndben ültetek ami még kínosabbá tette a szituációt, de akkor Jimin megtörte a csendet. - Nagyon csinos vagy. - mondta. - Ez csak egy üres bók, biztos nem így gondolod. De azért köszönöm. - válaszoltad, de közben átkoztad is magad, hogy miért mondtál ilyet, azt gondoltad így biztos hülyének tart. - Nem üres bók volt. Így gondolom. Az út maradék része csendesen telt. Nem szóltatok egymáshoz, ami nagyon nyugtalanított. Féltél, hogy már az első nap megutál. Végre hazaértetek. Jimin-nek segítettél kipakolni és megmutattad neki a házat. Neki a te szobáddal szomszédos szobában volt "lakhelye". Aztán eljött a vacsora. Persze te és Jimin egymás mellett ültetek. De aztán egy kezet éreztél meg a combodon. Jimin volt. Kicsit furán nézhettél mert szüleid rá is kérdeztek. - Mi a baj T/N? - kérdezték kórusban. - Nem, semmi. - mondtad, miközben nyeltél egyet mert Jimin keze elvándolrolt belső combodhoz és azt simmogatta. Vacsora után persze elbeszélgettél Jimin-nel. - Ez mi volt? - vontad kérdőre. - Mi mi volt? - kérdezte szándékosan, hogy idegesítsen. - Hát az amit vacsora közben csináltál. - Ja, hogy az. Hmm, semmi. - válaszolja és közelebb hajol hozzád. - Miért nem tetszett? - De.......vagyis nem, nem. - próbáltad menteni a menthetőt. De Jimin olyan közel volt az arcodhoz, hogy gondolkodni se tudtál. Aztán hirtelen ajkaidra tapatt. Te az elején csak kikerekedett szemmel nézt, de aztán visszacsókóltál. Aztán Jimin hirtelen elvált ajkaidtól. - Megyek tusolni. Jösz? - mondta mintha az, hogy együtt zuhanyoztok a világ legtermészetesebb dolga lenne.
Oops! This image does not follow our content guidelines. To continue publishing, please remove it or upload a different image.
