Ilyen nincs! xBEFEJEZETTx

9.❣︎

Anyát láttuk egy másik pasival a nappaliban egymáson feküdve. Anya észre vette hogy én megláttam..és futott utánam.. de én amilyen gyorsan lehetett elfutottam a közeli parkba. Végig bőgtem az egészet.. A parkban egy kicsit megnyugodtam és felhívtam apát..

~Telefon hívás
-Szia apa!-kezdtem el mondani szipogva.
-Szia kincsem! Mi a baj?-hallottam az aggódást a hangján.
-Anya..
-Mit csinált anyád?
-Megcsalt.. téged..-kezdtem el sírni újra..
-Tudtam! ÉREZTEM!!-kezdett el ordítani és csapkolódni..
-Apa.. higgyadj le.. kérlek.. mi lesz velünk most?-sírtam neki a telefonba.
-Nyugodj meg, menj haza. Pakolj össze, én is indulok.. és remélem tudod hogy választani kell anyád és köztem..
-Igen.. sajnos tudom.. de nem tudok választani..-szipogtam.
-Majd megbeszéljük. Nyugodj le.. Ne csinálj semmi hülyeséget..
-Siess haza légyszi..
-Sietek szívem.. nyugi..

Letettem apát és haza sétáltam, a sminkem le volt folyva.. úgy néztem ki mint aki 3napja nem volt otthon, pedig csak fél óra volt..
Haza értem.. anya a kanapén sírt.. a húgom meg a szobában.. Jó szünet indító.. mondhatom..
Ráírtam Brúnóra nem-e mehetek át hozzá, mert van egy kis baj.. Természetesen beleegyezett, az mondtam el jön értem..
Igazából a kinézetemmel nem foglalkoztam.. csak lementem a tömb elé és vártam Brúnót.. Ahogy meglátot kipattant a kocsiból.. és oda futott hozzám a kezét tárva... Szorosan megölelt majd megkérdezte..

-Mi a baj kicsi?-ölelt még mindig..
-Anya.. megcsalta.. apát..-mondtam szaggatottan, hisz annyira sírtam hogy nem bírtam beszélni..
-Sajnálom..
-És.. most választanom kell...
-Nem akarok bele szólni.. de hozzánk is költözhetnél..-tolt egy kicsit el magától hogy a szemembe nézzen..
-De a húgom.. nem akarom egyedül hagyni..
-Nem hagyod, nálam is, és akit ő választ nála is fogsz lakni. A húgod meg bármikor átjöhet..
-Köszönöm.-csókoltam meg.

1 hét múlva..
Nagyjából rendbe szedtem magam.. Feldolgozni nem tudtam.. pszichológushoz járok.. a doki nyugtatót is írt fel.. de olyan erős hogy inkább nem szedem.. nem akarom hogy leépültnek látszak.. holnap suliba kéne menni.. nem tudom hogy ez hogy fog menni... Vagy hogy emberek társaságába tudok e menni..Nagy kérdések állnal előttem..

Brúnóval szerencsére megvagyunk.. Terveztem vele majd összeköltözni.. na de nem ilyen okokból.. A húgommal minden oké, apát választotta.. Ennek én is örülök.. én is apát választottam volna...anyára egyenlőre nem tudok ránézni.. Ma apánál egy lezáró vacsora lesz, hogy lezárja mindenki ezt az időszakot. Brúnót is meghívta, nekem ő nagyon sokat segített.. Ápolgatott.. és vígasztalt.. Nagyon cuki volt végig..
Hogy tényleg elfelejtsem újra kicsíptem magam, egy piros ruhát vettem fel, ezüst kiegészítőkkel..

-Nagyon szép vagy!-ölelt át hátulról Brúnó.
-Köszönöm..-mosolyogtam el magam..

___________________________________
Ezek után  kicsit boldogabb részek jönnek.. elvileg😂
Egy kicsit rövidebb lett mint a megszokott.. de remélem így is tetszik♡
Puszi a pocitokra♡