Ilyen nincs! xBEFEJEZETTx

23.❣︎

Azt hiszem lebetegedtem.. vagy esetleg mégis lehetek terhes?!
Brúnó végig ápolgatott, én pedig a házunkat terveztem és bútorokat rendeltem. Pakolászni nem volt erőm, így azt a fiúk intézték.

~1 héttel később
Jobban vagyok, igaz a hányinger még nem múlt el, de már nem a betegségre gyanakszom.
Brúnóék ma mennek koncertre, így este csinálok egy tesztet a tudtuk nélkül.. és ha pozitív, meglepem Brúnót vele.

-Vigyázz magadra! Ha baj van hívj.-búcsúzott Brúnó.
-Szeretlek!-csókoltam meg.
-Laci, ésszel vezess!-anyáskodtam.

A fiúk elmentek, én meg betelepedtem a fürdőbe. Elolvastam a terhességi teszt információit, és a használati utasítást követve megcsináltam.
Vártam 10percet, addig a teraszon idegeskedtem és fel-le járkáltam.

A teszt: Negatív..

Nem leszünk szülők.. De lehet jobb is így, Brúnó élet stílusa nem engedné még meg..

Lezuhanyoztam, a sminkemtől megszabadultam, majd nyugovóra tértem.
Másnap reggel Brúnó a derekam ölelte, kiszabadultam a szoros öleléséből, és a wc fele vettem az irányt.. Laci már kint ült a konyhában.

-Jóreggelt.-köszöntem neki.
-Neked is.
-Nem kérdezősködni akarok, de megtaláltam egy tesztet..
-Hát, csináltam egyet... de az eredményt te is látod..
-Sajnálom..

~Egy hónap múlva
Elköltöztünk hivatalosan is az új házba, már eléggé belaktuk, itt vagyok jó 2 hete. Brúnóval elég sokat veszekszünk mostanában.. nagyon keveset van itthon, és furán viselkedik..
Ma is koncertekre mennek.. egész nap aludt, és nem is szólt hozzám.
Oké, fárasztó volt a költözés, sok a koncert, stúdiózás, és én is itt vagyok..

A fiúk elmentek a koncertre, én lefürdtem, megvacsiztam, és egy gyümölcs tál társaságában leültem sorozatot nézni a nappaliba. Későre járt az idő, hallottam egy kulcs fordítást az ajtóba, és egy becsukást. Laci volt az.

-Hát te, ébren vagy?-kérdezte miután beért a nappaliba.
-Uhum, sorozatoztam és nagyon belemerültem.-nevettem.
-Brúnó?-kerestem a szememmel.
-Azt mondta ma nem alszik itthon, az öccsére vigyáz.-vette le a kabátját, majd a pólóját és a szennyesbe dobta.
-Elmegyek aludni, elfáradtam.-ásított.
-Jóéjt!
-Neked is.-csukta be a szobája ajtaját.

Fura.. nagyon is fura volt Laci..
Lehet igaza van, és tényleg az öccséhez ment, de ezt miért nem említette mielőtt elment?
Bementem a szobába, és beletörődtem hogy ma is egyedül alszok, így lehunytam a szemem.

~Másnap
Későn keltem, kivánszorogtam a konyhába, Laci és Brúnó ott társalgott már a pultnál, 1-1kávét iszogatva.
-Jóreggelt.-dörzsöltem meg a szemeim.
-Neked is!-köszöntek egyszerre.
-Hiányoztál..-öleltem meg Brúnót.
-Az öcsémre vigyáztam, anyáék lakodalomba mentek.-magyarázkodott.
-Puszit kapok?-néztem rá bociszemekkel.
Kaptam... de nem úgy mint vártam, csak az arcomra, ölelés nélkül.

Lefőztem a kávém, és leültem velük szemben, hogy átbeszéljük a terveket.

-Mai napra mi a program?-kortyoltam bele a kávéba.
-Este koncert, napközben stúdió.-mondta egyhangúan Brúnó.
-Ahhham, akkor én itthon ülök ma is..-sóhajtottam.
-Nem jössz a stúdióba?-kérdezett rá Laci.
-Nem jöhet.-válaszolt Brúnó.
-Miért is?
-Titkos projekt.-kacsintott Brúnó.
-Akkor elmegyek egyedül vásárolni.-álltam fel és a gardrób fele vettem az irányt.

Felöltöztem kihívóan, hátha végre hozzám szól valamit.. vörös rúzzsal koronáztam meg az egészet. Ha neki lehet, akkor nekem is.

-Elmentem!-böktem oda köszönés képpen ezt az egy szót.
Válasz nem érkezett...