Ilyen nincs! xBEFEJEZETTx

18.❣︎

Na mindegy.. inkább ránézek az engedélykéréseimre.. kíváncsivá tett ez a rengeteg üzenet.

~Üzenet~
Xy: Szia Aisah! Tudom, tudom. Brúnóról hallani sem akarsz. Ezért leírok pár dolgot, hátha elolvasod..
Szóval.. Amióta elhagytad, lemondta az összes koncertet, mert neki szünetre van szüksége.. Eltűnt teljesen a social mediákról.. Kezdünk kicsit aggódni, hisz sosem volt még ilyen.. remélem rendbe jön a kapcsolatotok, vagy végleg lemondotok egymásról, és mind a ketten boldogok lesztek!❤
             
                                        Aisahtoth:
Szia, köszönöm hogy ezt leírtad, fogalmam sem volt ezekről. Brúnó és én sem vagyok most túl jól. Az előbb volt itt, elmagyarázni hogy mi történt.. de én sajnos ne hittem neki..

___________________________________

Te jó ég.. Nem csak engem viselt meg ennyire? Brúnót is ezek szerint.. Remélem még egyszer találkozhatunk, és elmondhatom neki milyen hülye vagyok...

~23:30
Még mindig Brúnó és az engedélykérésekben lévő lány jár az eszembe.. jobb lesz ha elfelejtem mindkettőt.. Mert az egyikről a másik jut folyamatosan eszembe.. aludnom kéne.. Holnao családi ebéd.. egy titkos személlyel.. Vajon ki lehet az?

~9:15
A húgom rontott be a szobába, hogy ébredjek fel, mert délre megyünk, a helyre.. ami számomra még titkos.. annyit mondtak hogy hozzam ki magamból a legtöbbet..
Fogalmam sincs hova megyünk.. és ki lesz a meglepetés vendég..
Gyorsan elmentem lezuhanyozni.. és hajat mosni, beszárítottam és kivasaltam, majd áttértem a  sminkemre..
Ahogy képest hogy ki kell magamból hozni a legtöbbet.. nem nagyon tudtam.. Elkezdtem feltenni egy kis sminket.. de szinte azonnal le is sírtam. Rettentő módon hiányzik... Elmondhatatlan és leírhatatlan űrt hagyott maga után.. Mikor lesz ennek a hiány érzetnek vége?! Soha?!
Lemostam az elfolyt sminkem.. s végül semmilyen terméket nem raktam fel, egy kis korrektoron kívűl.. azt is csak azért, hogy ne látszódjanak az óriás karikáim, amik hetek óta ott pihennek.. Láttatok már ennél szebb júniust? Sírás sírás hátán..

~11:20
Szinte alig van már időm.. 40koe indulnunk kell, hogy időben oda érjünk..
Felkaptam egy fekete ruhát, s az Air forceom, gyors fülbevaló, és már indulás is..

-Nem festesz túl jól..-szólalt meg a húgom, végig nézve rajtam.
-Nem is érzem túl jól magam.. De elmondanátok hova megyünk végre, és ki a meglepi vendég?-idegeskedtem.
-A Türkizbe megyünk, jó hely. Jókat olvastam róla.-szólalt meg apukám.
-És ki a vendég?
-Az titok.. hisz azért meglepetés..

Elég gyorsan odaértünk, 5perccel előbb is mint kellett volna..
Elfoglaltuk az asztalunkat, és vártuk hogy megérkezzen a 4. személy. Én már elég türelmetlen voltam.. 20perce várunk rá lassan, és sehol semmi..

-Nem jön.-szólalt meg apa.
-Most komoly?! Ezért vártam rá 20 percet?-forgattam meg a szemeim..
-Menjünk kérlek haza, nem is vagyok éhes..
-Igen is.. indulunk..

Felkeltünk az asztaltól, és a kijárat felé vettük az irányt.
Egyenesen a kocsihoz..

*2nap múlva*
Gyanús hangokat hallottam kintről.. Túl ismerős volt.. TE JÓ ÉG! EZ LACI..-fogtam fel az egészet..
Mivel nem nagyon muzdulok ki, így egy óriás póló és egy rövid nadrág van rajtam, remélem nem hozzám jött.. De csak reménykedtem.. hozzám jött..

-Szia Aisah.. Hogy vagy?
-Szia... nem túl fényesen..
-Ma van Milo szülinapja, bulit rendez, és mivel senkinek nem válaszolsz, ténytelen voltam ide jönni...